„Észtország készen áll az elnökségre, programunk az EU egységben tartásáról, erejéről és pozitív jövőképéről szól” – mondta Jüri Ratas kormányfő a csütörtökön Tallinnba látogató Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének. Ám bármilyen szép és kerek a megfogalmazás, az európai uniós gondok attól még erőteljesen kopogtatnak az ajtón. A migrációs helyzet épp a közelmúltban romlott drasztikusan a Földközi-tengeren, Olaszország belengette, hogy lezárja határait. Az illegális bevándorlással, a menekültügyi csomaggal már két uniós soros elnök, Szlovákia és Málta is megbukott.
A szlovákok rugalmas szolidaritás néven emlegetett kompromisszumos javaslatát Brüsszelben lesöpörték, az elmúlt hat hónapban pedig Málta sem ért el áttörést a menekültelhelyezésben, a csomagot nagy elegánsan Észtországra tolták rá. Teendő nemcsak menekültügyben, hanem az uniós és azon kívüli személyek regisztrációját egységesítő rendszer megszületését illetően is van. Itt felhasználói oldalon egyelőre több kudarcot, mint előnyt lehetett érzékelni, tavasszal a horvát–szlovén határon napokra megbénult a közlekedés a rendszer tesztje miatt.
Az észtek leginkább itt csatlakoznak a tagállamok legutóbbi brüsszeli csúcsán egyértelműsített erősebb Európa gondolatához, mert az elnökség a katonai költségek növelésére és a védelmi együttműködés fokozására is fókuszál. Észtország egyébként beugró az EU-elnökségek sorrendjében, ha nincs a brexit, most Nagy-Britannia lenne a soros.
