E-állampolgárság, adatnagykövetség, elektronikus cégalapítás, hálózatbiztonság. Észtország uniós elnökségének programja nem akar sokkal többet markolni, mint amiről ez az 1,3 milliós balti ország már évek óta szól. Az észak-európai technagyhatalom ma már elektronikus úton, száz euróért igényelhető állampolgárságot osztogat, élnek is vele az uniós állampolgári jogaikat veszni nem hagyó britek. Az állam a digitális gazdaságot, a szabad információcserét, az adatok biztonságát a lehető legkomolyabban gondolja, Tallinn épp két hete nyitotta meg digitális nagykövetségét Luxembourgban, ahová gyakorlatilag bemásolta magát
Észtország. Az online betörésektől óvott informatikai rendszerben minden, az országra vonatkozó kritikus információ megtalálható. A 2017 első negyedévében a 19 tagú eurózóna ötödik leggyorsabban fejlődő országában a cégalapítás sem probléma, az interneten 18 perc alatt meg lehet lenni a művelettel. Nem is beszélve a parlamenti voksolásról, e-Észtországban azt is az interneten lehet végezni.
Mindezek fényében a szombaton kezdődő féléves soros uniós elnökség olyan témákat igyekszik előtérbe helyezni, mint a nyitott és megújuló energiákra támaszkodó gazdaság, a hipergyors internet, az ökoinnováció. Észtországtól a biztonságos Európa megteremtésének tematikája sem áll távol, hiszen az EU-ba be- és onnan kilépők adatait egységesítő informatikai adatbázis, az Európai utasinformációs és engedélyezési rendszer (ETIAS) egyre komolyabb készültségi fokon van, emellett is fog bábáskodni. Evidens, hogy a digitális társadalom kiépítésében élenjáró ország a fenntarthatóságra is gondolt, ennél a prioritásnál jólesően lehet nyugtázni, hogy napirendre tűzték a család és a munka közötti egészségesebb egyensúly kérdését, a pályakezdő, fiatal munkavállalók munkapiaci esélyeinek előmozdítását.
Az észtek számára már csupán azért is kínálkozik egyértelműen a digitális téma, mert az Európai Bizottság egyik alelnöke, Andrus Ansip liberális észt politikus épp az egységes digitális gazdaságért felelős biztos. Ilyen módon a mobiltelefonos roamingdíjak június 15-i eltörlése részben észt siker. De az ország ettől függetlenül is felfelé ívelő pályán van, az adózási versenyképesség globális listáját harmadik éve vezeti, a gazdasági szabadságban a hatodik, a versenyképességben a harmincadik (hazánk az 56., illetve a 30. a két listán), és itt jegyzik a legtöbb egy főre jutó startup céget.
„Észtország készen áll az elnökségre, programunk az EU egységben tartásáról, erejéről és pozitív jövőképéről szól” – mondta Jüri Ratas kormányfő a csütörtökön Tallinnba látogató Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének. Ám bármilyen szép és kerek a megfogalmazás, az európai uniós gondok attól még erőteljesen kopogtatnak az ajtón. A migrációs helyzet épp a közelmúltban romlott drasztikusan a Földközi-tengeren, Olaszország belengette, hogy lezárja határait. Az illegális bevándorlással, a menekültügyi csomaggal már két uniós soros elnök, Szlovákia és Málta is megbukott.
A szlovákok rugalmas szolidaritás néven emlegetett kompromisszumos javaslatát Brüsszelben lesöpörték, az elmúlt hat hónapban pedig Málta sem ért el áttörést a menekültelhelyezésben, a csomagot nagy elegánsan Észtországra tolták rá. Teendő nemcsak menekültügyben, hanem az uniós és azon kívüli személyek regisztrációját egységesítő rendszer megszületését illetően is van. Itt felhasználói oldalon egyelőre több kudarcot, mint előnyt lehetett érzékelni, tavasszal a horvát–szlovén határon napokra megbénult a közlekedés a rendszer tesztje miatt.
Az észtek leginkább itt csatlakoznak a tagállamok legutóbbi brüsszeli csúcsán egyértelműsített erősebb Európa gondolatához, mert az elnökség a katonai költségek növelésére és a védelmi együttműködés fokozására is fókuszál. Észtország egyébként beugró az EU-elnökségek sorrendjében, ha nincs a brexit, most Nagy-Britannia lenne a soros.
