Riasztónak látja a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) a török titkosszolgálatok és szélsőséges csoportok németországi jelenlétét. Hans-Georg Maassen, a BfV elnöke a Neuen Osnabrücker Zeitung című lapnak azt mondta: tudomásuk van a török kormány befolyásszerzési kísérleteiről, főként a németországi török társadalomban, a török titkosszolgálat adatgyűjtési tevékenysége pedig már túllépett a német jog keretein. A cél a Recep Tayyip Erdogan elnökkel szemben álló török származású németek megfélemlítése.
Közben Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter az egykori NDK-hoz hasonlította Törökországot, ahol nem tartják be a minimumszabályokat sem, hiszen már önkényes letartóztatások is történnek, mint annak idején a kommunista Kelet-Németországban. Heiko Maas igazságügy-miniszter pedig arra figyelmeztette a Törökországba utazó német turistákat, hogy aki oda megy, nem jogállamban tartózkodik.
A német miniszterek arra utaltak, hogy a török hatóságok letartóztattak egy német állampolgárt, Peter Steudtner jogvédőt, akit terrorizmussal vádolnak. Berlin szerint a férfinak semmi köze a politikához, még csak soha nem is írt Törökországról. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, ezzel alapvető fordulat következett be a német–török kapcsolatokban. Ráadásul korántsem ő az egyetlen német rács mögött, egy Deniz Yücel nevű újságíró például február óta van őrizetben, rajtuk kívül legalább további hét németnek gyűlt meg a baja a török hatóságokkal.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy elfogyott a türelem, irányváltás következik Törökországgal szemben, mert az ankarai vezetés hátat fordít az európai értékeknek.
A német kormány az ankarai vezetéssel szembeni keményebb fellépés jegyében a Törökországba irányuló fegyverszállításokat is leállítja - értesült a Bild című német lap. Pénteki beszámolója szerint a szövetségi kormány felfüggesztette valamennyi törökországi hadiipari üzleti projektet. A legutóbbi nyilvános adatok szerint a kormány a január-áprilisi időszakban 57 engedélyt adott ki törökországi hadiipari exportra, az ügyletek összértéke mintegy 22 millió euró (6,8 milliárd forint). Törökország ezzel a negyedik helyen állt az EU-n kívüli NATO-partnerek, és a hadiipari együttműködésben a NATO-tagországokkal egyenrangúként kezelt EU-n kívüli államok sorában.
A kormány a hadiipari export január-áprilisi alakulásáról szóló jelentésében kiemelte, hogy \"korlátozó jellegű és felelősségteljes\" politikát folytat. Így a kiviteli engedélyekről szóló döntések mérlegelésében kiemelt súlya van az emberi jogok helyzetének a fogadó országban, és a főszabály szerint elutasítják az engedélykérelmet, amennyiben megfogalmazódik az az \"alapos gyanú\", hogy az értékesíteni tervezett termékeket \"belső elnyomásra vagy az emberi jogok másmilyen folytatólagos, rendszerszerű megsértésére használhatják\".
A szövetségi parlament (Bundestag) ellenzéki pártjai éppen erre hivatkozva régóta sürgetik a törökországi fegyverszállítások leállítását.
