Meglepő helyről kapott dicséretet a magyar diplomácia. A Tajpej Képviseleti Iroda leköszönő vezetője, Tao Ven-lung szerint hazánk sok más országnál rugalmasabban kezeli a tajvani kapcsolatokat. A júliusban távozó képviselet-vezető lapunknak elmondta: míg a fokozódó kínai nyomás következtében máshol nehéz érdemi kommunikációt kialakítani a helyi közigazgatással, Magyarországon a köztisztviselők és az üzletemberek „tudják, hogy meddig mehetnek el”. – Ha kezdeményeztünk valamit Magyarországon, sosem mondták azt, hogy nem tehetünk semmit – mondta Tao Ven-lung.
Pedig a Peking és a renegát szigetállam közötti diplomáciai fegyverszünet decemberben véget ért, akkor a Tajvant önálló entitásként elismerő nyugat-afrikai ország, Sao Tomé és Príncipe fogadta el Pekinget a kínai nép kizárólagos képviselőjeként. Ennél fájdalmasabb lehetett Tajpej számára, amikor az idén júniusban a stratégiai elhelyezkedése miatt fontos Panama fogadta el az „egy Kína” elvet, elengedve az ázsiai szigetállam kezét.
Magyarország is Kína integráns részeként, annak különleges igazgatású területeként tekint a szigetre. A kormány azonban az „egy Kína” elv elfogadásánál jóval több gesztust tett már Pekingnek, előfordult, hogy az ázsiai baráti ország érdekeit az Európai Unió közös akaratánál is többre értékelte.
A budapesti képviselet távozó vezetőjének szavaiból azonban kiderül, a látványos kínai barátság korántsem akadályozta a tajvani kapcsolatok csendes építését. – Egy-egy szerződést, szándéknyilatkozatot sikerült aláírnunk – mondta a képviselet-vezető, hozzátéve, a jogi dokumentumok a kapcsolatok későbbi építéséhez fontosak voltak.
Ha valaki, Tao Ven-lung felismerheti a hatékony hintadiplomáciát. A diplomata 1978-ban kezdte karrierjét, dolgozott Tajvan brüsszeli irodájában, Franciaországban és nyolc évig Afrikában. 2014-ben érkezett Magyarországra, Budapest külügyi karrierjének utolsó állomása volt.
Amikor megkérdeztük, vajon a magyar diplomácia miért olyan rutinos a kínai–tajvani kapcsolatok párhuzamos építésében, a diplomata azt felelte: Magyarország több évtizedes szocialista múltja bizonyára nagy segítség abban, hogy a vezetés megértse a kínai politika természetét. A diplomata hozzáteszi, fontos volt az is, hogy mindenekelőtt tisztázta, nem azért érkezett Magyarországra, hogy a kínai kapcsolatoknak ártson.
A taktika az elmondottak alapján bevált, Magyarország és Tajvan között mélyültek a kulturális és az üzleti kapcsolatok. Bővült az ösztöndíjasok keretszáma. A Testnevelési Egyetemmel hoztak tető alá új oktatási cseremegállapodást, ennek köszönhetően jelenleg 70-80 diák tanul Tajvanon. Áttörés a kereskedelmi kapcsolatokban következett be. Tajvanon tavaly súlyos madárinfluenza-járvány pusztított, megnőtt a kereslet a magyar víziszárnyasok iránt, ami elhárította az export elől az adminisztratív akadályokat. 2015 és 2016 között így 142 százalékkal bővült a víziszárnyasexportunk annak ellenére, hogy miután hazánkban ütötte fel a fejét a kór, Tajvan novemberben teljes zárlatot rendelt el. 2015-ben emelkedett az import is, a víziszárnyas-embargó feloldásáért cserébe Magyarország orchideát importált, a Taipei Times korábbi cikke szerint 120 millió dollár (31 milliárd forint) értékben. Elindult a lúdtoll és a sertéshús exportja is, ennek volumene tavaly 16 millió dollár (4,194 milliárd forint) volt. Tao Ven-lung ugyanakkor hozzátette, a gazdasági kapcsolatok nem merülnek ki a mezőgazdasági termékek kereskedelmében. Alakulóban van egy mesterséges intelligenciát fejlesztő tajvani cég magyarországi beruházása is, erről azonban a leköszönt képviselet-vezető részleteket nem árult el.
Bár a gazdasági kapcsolatok fejlődtek, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkájával a dicsérő szavak ellenére mégsem lehetünk teljesen elégedettek. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy bár 2015 és 2016 között a Tajvanba irányuló magyar export 45,964 milliárd forintról 49 milliárdra emelkedett, a kereskedelmi mérlegünk rámutat: a kapcsolatból elsősorban Tajvan profitál. Tavaly az ázsiai sziget exportunk több mint három és félszeresével nagyobb, 180 milliárd forint értékben adott el árut Magyarországon.
