A taktika az elmondottak alapján bevált, Magyarország és Tajvan között mélyültek a kulturális és az üzleti kapcsolatok. Bővült az ösztöndíjasok keretszáma. A Testnevelési Egyetemmel hoztak tető alá új oktatási cseremegállapodást, ennek köszönhetően jelenleg 70-80 diák tanul Tajvanon. Áttörés a kereskedelmi kapcsolatokban következett be. Tajvanon tavaly súlyos madárinfluenza-járvány pusztított, megnőtt a kereslet a magyar víziszárnyasok iránt, ami elhárította az export elől az adminisztratív akadályokat. 2015 és 2016 között így 142 százalékkal bővült a víziszárnyasexportunk annak ellenére, hogy miután hazánkban ütötte fel a fejét a kór, Tajvan novemberben teljes zárlatot rendelt el. 2015-ben emelkedett az import is, a víziszárnyas-embargó feloldásáért cserébe Magyarország orchideát importált, a Taipei Times korábbi cikke szerint 120 millió dollár (31 milliárd forint) értékben. Elindult a lúdtoll és a sertéshús exportja is, ennek volumene tavaly 16 millió dollár (4,194 milliárd forint) volt. Tao Ven-lung ugyanakkor hozzátette, a gazdasági kapcsolatok nem merülnek ki a mezőgazdasági termékek kereskedelmében. Alakulóban van egy mesterséges intelligenciát fejlesztő tajvani cég magyarországi beruházása is, erről azonban a leköszönt képviselet-vezető részleteket nem árult el.
Bár a gazdasági kapcsolatok fejlődtek, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkájával a dicsérő szavak ellenére mégsem lehetünk teljesen elégedettek. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy bár 2015 és 2016 között a Tajvanba irányuló magyar export 45,964 milliárd forintról 49 milliárdra emelkedett, a kereskedelmi mérlegünk rámutat: a kapcsolatból elsősorban Tajvan profitál. Tavaly az ázsiai sziget exportunk több mint három és félszeresével nagyobb, 180 milliárd forint értékben adott el árut Magyarországon.
