Tavaly egy emberként kapta fel a fejét egész Magyarország, mikor Brüsszelnek is szóló üzenetként a hagyományosan odaítélt év embere díjat a magyar kormányfő, Orbán Viktor kapta a krynicai Gazdasági Fórumon. Hogy a „keleti Davosként” is emlegetett konferencián idén ki lesz a „befutó”, azt egyelőre nem tudni, a viharos évet maga mögött tudó Európában van honnan válogatni.
Idén a kontinens jövője, a következő évtizedekre adandó receptek állnak a krynicai Gazdasági Fórum megbeszéléseinek középpontjában. Immár 27. alkalommal, hagyományosan szeptember elején a délkelet-lengyelországi üdülőhelyen gyűlnek össze mindenekelőtt Közép- és Kelet-Európa vezető politikusai, elemzői, hogy a régió szempontjait szem előtt tartva beszélgessenek a világ aktuális kérdéseiről. Évente több mint háromezer vendég érkezik Európából, Ázsiából és az Egyesült Államokból, köztük állam- és kormányfők, miniszterek, nagyvállalatok vezetői, a kulturális élet és a média legfontosabb emberei. 2016-ban a konferencián 60 országból több mint 3500 látogató vett részt.
Tavaly a díjat megköszönő beszédében Orbán hangsúlyozta: meggyőződése, hogy az ügy, amit képvisel, azt szolgálja, hogy a közép-európai népek megőrizhessék hitbéli és nemzeti történelmi identitásukat. Mint kiemelte, ez nem egy rossz gúnya, amit a modern korban le kell vetni, hanem páncél, ami megvéd bennünket, amely segít a túlélésben, és amely végül sikeressé tehet bennünket.
Sok víz lefolyt azóta a Dunán, de az Európa előtt álló kihívások idén sem kisebbek. A biztonsági kérdések, a pénzügyi válság, a munkanélküliség, a brexit, a bevándorlók jelentik a legnagyobb problémákat, amelyekkel az Európai Uniónak szembe kell néznie. Komoly hatással vannak az európai folyamatok alakulására a brit, a francia és a német választások is, amelyek megkerülhetetlenek lesznek a krynicai beszélgetéseken is. Mint ahogy a résztvevők figyelmét az sem kerülheti el, hogy miként fog fejlődni az elkövetkező négy évben az Egyesült Államok, és hogyan befolyásolja mindez az európai politikákat. Más szóval, milyen lesz az új vezetők világa? Közben a fórum résztvevői arról sem feledkeznek el, hogy az EU-hoz társult országok, így Grúzia, Moldova és Ukrajna még mindig arra törekednek, hogy közelebb kerüljenek az unióhoz.
A varsói Keleti Tanulmányok Intézete által szervezett rendezvény 180 panelbeszélgetésén kiemelten esik szó a régió kulcsfontosságú kérdéseiről, Közép-Európa és az Európai Unió viszonyáról, Ukrajna, Moldova és Grúzia integrációjának állásáról, valamint Moszkva és Brüsszel viszonyáról. Míg néhány éve az volt a legfontosabb kérdés, hogy Közép-Európa aktív partner vagy csak passzív megfigyelő a nagy európai kérdések megoldásában, addig tavaly a V4-ek kormányfőinek jelenlétében már a régió közös fellépése, az általa nyújtott megoldási javaslatok álltak a középpontban.
A Magyar Nemzet a 2017-es Krynicai Gazdasági Fórum médiapartnere.
