Tömeges megfigyelésre alkalmas technológiával üzleteltek a britek

Egy brit cég közel-keleti országoknak is adott el az emberi jogok megsértésére használható eszközökből.

Meglepő és riasztó üzletet tárt fel a BBC. A brit közszolgálati csatorna egyéves kutatómunka után bebizonyította, hogy a BAE Systems nevű brit fegyvercég tömeges megfigyelésre alkalmas technológiát exportált olyan közel-keleti államoknak, amelyek semmibe veszik az emberi jogokat. A digitális technika ráadásul azonkívül, hogy bárki internetes tevékenységét képes nyomon követni, feltételezések alapján arra is felhasználható lesz, hogy offenzív fegyverként használják – adott esetben akár maga az Egyesült Királyság ellen is.

A BBC információi szerint az először az ETI nevű cég által kifejlesztett és árusított technológiát már a 2011-es arab tavasz során is használták Tunéziában, ahol a kormány ellen demonstrálókat azonosítottak, majd „tüntettek el” segítségével. A BAE Systems ezután vásárolta fel az eredetileg dán céget, hogy később a technológiát többek között Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek, Katarnak, Ománnak, Marokkónak és Algériának is eladja. A BAE Systems a kiberfegyverek mellett hagyományos harci eszközök kereskedelmével is foglalkozik.

„Komoly erkölcsi vonzatai vannak annak, ha harci repülőket adunk el egy olyan rezsimnek, amely aztán jemeni civileket öl meg velük” – fejtette ki az ügyben lapunknak álláspontját Andrew Smith, a Fegyverkereskedelem Elleni Mozgalom (CAAT) sajtóreferense. A szakember hozzátette: az ilyen volumenű fegyverkereskedelem nem csak puskákról szól, hiszen „amikor fegyvert veszel, politikai támogatást is veszel”. „A kormány pedig nem holmi ártatlan bámészkodó ebben a történetben. Ne felejtsük el, akármelyik pillanatban megvétózhatnák ezeket az egyezségeket.”

Megkerestük az ügyben Keir Gilest, a cambridge-i Conflict Studies Research Centre (CSRC) igazgatóját is. Giles szerint a digitális megfigyelés (cyber surveillance) addig a pillanatig nem kell hogy aggassza az embereket, amíg nem kelti fel a kiberbűnözők vagy állami hatóságok figyelmét, miként az a jelek szerint már meg is történt. „Onnantól kezdve azonban érdemes úgy felfogni a dolgokat, hogy bármi, amit egy internetre csatlakozó számítógépen írsz, minden honlap, amit meglátogatsz, minden, amit az okostelefonodon csinálsz, valójában teljes mértékben publikus. Külön biztonsági intézkedések nélkül valamennyi internetre csatlakozó eszközünk nyitott könyv még a viszonylag primitív megfigyelő és számon tartó eszközök számára is.”

Ezen eszközök jelenleg beszerezhető legmagasabb szintű változatával kereskedett tehát a BAE Systems világszerte. Arra a kérdésre, hogy a brit kormány hogyan szabályozza ezeket az üzleteket, Andrew Smith elmondta, bár az Egyesült Királyság szabályozása igen szigorú, csak papíron érvényesül. Mint fogalmazott: a valóságban a fegyverkereskedelem csúcsra járatása a cél.

A BAE Systems ellen több alkalommal is indult korrupció ügyében eljárás, és más országok mellett hazánk is érintett volt. Még 2001-ben 14 Gripen harci repülő bérléséről született megállapodás Magyarország, valamint a BAE Systems és a svéd Saab közös vállalkozása közt. A brit Korrupcióügyi Hivatal (SFO) 2008-ban indított eljárást az ügyben, ami 2010-ben lezárult ugyan egy bíróságon kívüli megállapodással, a cseh hatóságok azonban 2014-ben úgy döntöttek, hogy újranyitják.

Felmerül a kérdés, hogy mit tehet a hétköznapi polgár. A kormányoknak van hatalmuk, hogy a status quón változtassanak, a kérdés azonban az, hogy az akarat is megvan-e hozzá. Andrew Smith szerint jelenleg nincs. „A brit kormány eddig boldogan segített a BAE Systemsnek eladni a fegyvereit, lobbizott az érdekeikért” – magyarázta a sajtóreferens. Az állampolgároknak kell tehát a kormányt arrafelé terelgetni, hogy ilyesfajta üzletek ne köttethessenek. Ameddig pedig nem tudjuk, hogy kinek milyen digitális megfigyelőtechnológiák vannak a birtokában, fogadjuk meg Keir Giles tanácsát: „Ne csinálj semmit internetre csatlakozó számítógépen, amit nem szeretnél nyomtatásban látni, vagy megmutatni a nagymamádnak!”