Trump: Putyin inkább Hillary Clintont akarta elnöknek

A szerda esti tévéinterjúban az amerikai elnök ismét védelmébe vette fiát.

Trump a CBN keresztény televízió munkatársának, Pat Robertsonnak adott Párizsba indulása előtt interjút, amelyet helyi idő szerint csütörtökön sugároznak teljes egészében, ám részletek már nyilvánosságra kerültek belőle – írja az MTI.

Donald Trump az interjúban azt állította: Vlagyimir Putyin azért „Hillaryt szerette volna” elnöknek, mert az ő elnöksége „katonailag gyenge” Amerikát hozott volna, és a nyersanyag-, valamint energiaárak is nőttek volna. Putyinról szólva kifejtette: „Sok olyan dolgot csinálok, amelynek ő pontosan az ellenkezőjét akarná. Tehát amikor folyvást azt hallom, hogy inkább Trumpot akarta volna, azt gondolom, valószínűleg nem így van, hiszen én erős hadsereget akarok, miközben Clinton nem költött volna erre.” Az elnök hozzátette: kormányzata erős amerikai energiaipart akar, szénbányákat indít újra, gázkitermelést folytat, és szerinte Putyin „gyűlöli ezt, csak erről senki nem beszél”.

Az elnök dicsérte Amerikát mint a világ legerősebb országát. Azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is egyre csak erősödik majd, annak köszönhetően, hogy – mondta magáról – ő „egy nagyszerű katonaember”. Ha Hillary Clinton nyerte volna meg az elnökválasztást, akkor „haderőnket megtizedelték volna” és az energia sokkal drágább lett volna. Ez is oka annak, hogy az orosz elnök miért szerette volna inkább Hillary Clintont elnöknek – fejtegette Trump.

Donald Trump először beszélt a nyilvánosság előtt azóta, hogy a múlt héten visszatért a G20-as országcsoport hamburgi csúcsértekezletéről. Az interjút ráadásul azután adta, hogy legidősebb fiának, ifjabb Donald Trumpnak egy orosz ügyvédnővel tartott tavalyi találkozójától hangos az amerikai politikai élet. A The New York Times a hét végén hozta nyilvánosságra, hogy ifjabb Trump tavaly azért találkozott Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel, mert ő terhelő dokumentumokat ígért Hillary Clintonról. Donald Trump szerdán egy Twitter-bejegyzésében „a politikatörténet legnagyobb boszorkányüldözésének” nevezte a történetet, és dicsérte a fiát „nyitottságáért” és „ártatlanságáért”. A CBN-interjúban is kitért a botrányra, majd leszögezte hogy Hamburgban „kiváló találkozója” volt Vlagyimir Putyinnal.

„Mindenki meglepődött, hogy milyen hosszan tárgyaltunk, de ez jó volt és nem rossz” – mondta. Putyinhoz fűződő viszonyáról pedig hangsúlyozta: „igen, nagyon jól kijövünk egymással, és ez jó dolog”. Nevek említése nélkül, általánosságban bírálta azokat, akik szkeptikusak Oroszországgal és Putyinnal szemben, és leszögezte: „Mi fantasztikusan erős atomnagyhatalom vagyunk, és ők is azok. Értelmetlen azt várni, hogy ne legyen köztünk semmilyen kapcsolat.”

Donald Trump az interjúban kitért az egészségbiztosítási törvény körüli vitára is, és azt mondta: „nagyon dühös lesz”, ha a törvényhozók nem tudnak egyezségre jutni.

Az amerikai elnök a Reuters hírügynökségnek is nyilatkozott: azt mondta, a Fehér Házban „fantasztikus” a hangulat az orosz szálak feltárására irányuló vizsgálat ellenére is. Hozzátette, hogy az adminisztráció „gyönyörűen működik”.

Emellett kiemelte, ő is csupán pár nappal ezelőtt tudta meg, hogy fia találkozott az orosz ügyvédnővel, azonban ismét védelmébe vette fiát, és közölte: sok ember és több politikus szerint is mindenki ezt tette volna.

Brad Sherman kaliforniai demokrata párti képviselő Trump elmozdítását célzó beadványt nyújtott be szerdán a washingtoni kongresszusban. A dél-kaliforniai politikus azzal vádolja az elnököt, hogy akadályozza a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt – egyelőre nem bizonyított – orosz beavatkozás vizsgálatát és az orosz szálak feltárását.

A The Hill című lap, amely először adott hírt a kezdeményezésről, megjegyezte: ez az első eset, hogy törvényhozó ilyen tartalmú petíciót ad be. Amellett, hogy a kezdeményezés abszolút sikertelenségre ítéltetett, maguk a demokrata párti politikusok is megosztottak a kérdésben, és elsöprő többségük úgy véli, nem vall politikai bölcsességre az alkotmányos elmozdítás felvetése most.

Brad Sherman azzal érvelt, hogy James Comey, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) volt igazgatójának májusi elbocsátása egyenértékű az igazságszolgáltatás akadályozásával, mert szerinte a Fehér Ház így próbálta meg ellehetetleníteni az FBI vizsgálódását arról, hogy Donald Trump kampányának munkatársai összejátszottak-e orosz tisztségviselőkkel tavaly. Sherman újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: beadványával figyelmeztetni szeretné a Fehér Házat, és reményei szerint ennek nyomán hosszú távon elindulhat egy olyan törvényhozási folyamat, amelynek során még republikánus politikusok is támogathatják Donald Trump alkotmányos elmozdítását.

Brad Shermannak eddig csupán egyetlen politikustársa, a texasi demokrata párti képviselő, Al Green támogatását sikerült elnyernie. A képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője, Nancy Pelosi, szóvivője révén fejezte ki egyet nem értését képviselőtársa kezdeményezésével.

Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház helyettes szóvivője elítélte a lépést. Nevetségesnek és a legócskább politikai játszadozásnak minősítette Sherman próbálkozását.

A mindenkori amerikai elnökök elmozdításához a képviselőház többségi szavazata szükséges. A republikánusok azonban a képviselőházban is – miként a szenátusban – többségben vannak, ráadásul többségük elég nagy, 46 bársonyszékkel többet birtokolnak demokrata párti társaiknál.