Angela Merkel a kétnapos tanácskozás előtt tett nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy Németország soros elnökként ugyan kompromisszumra törekszik, de nem akarja elkendőzni a tagok közötti ellentéteket. Szavai jelzik, hogy a találkozó akár kudarcba is fulladhat, vagyis zárónyilatkozat elfogadása nélkül, vagy egy semmitmondó nyilatkozat kiadásával érhet véget.
A G20-csoport a 12. csúcstalálkozóját tartja a világ kapujának is nevezett észak-németországi kikötővárosban. Az első tizenegy találkozón sikerült az egyetértést demonstráló nyilatkozatot elfogadni, és a dokumentumban rendre szerepelt a szabadkereskedelem melletti elkötelezettség megerősítése. Azonban a világgazdaság szerkezete a 2008-ban elmélyült pénzügyi válság óta átalakul, a nemzetközi kereskedelem már kevésbé számít a növekedés első számú motorjának, és végül tavaly Donald Trump amerkai elnökké választásával felborult a konszenzus az ügyben.
Így a szabadkereskedelem lesz az egyik fő vitatéma Hamburgban. A soros német elnökség szerint a húszaknak az a feladata, hogy mindenki boldogulását szolgáló folyamattá formálják a globalizációt, és ehhez elengedhetetlen a nyitott, szabályokon alapuló és méltányos nemzetközi kereskedelmi rendszer.
Elengedhetetlen a globális éghajlatváltozás megfékezésért tett erőfeszítések folytatása is, ami ugyancsak vitatéma lesz, mivel Donald Trump döntése alapján az Egyesült Államok kilép a klímaváltozás elleni harcot összehangoló 2015-ös párizsi egyezményből.
Német sajtóértesülések szerint a tanácskozás előestéjén még nem volt kész a zárónyilatkozat tervezete, de az összes delegáció kompromisszumra törekszik.
A további témák közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a nemzetközi migráció, és ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy a húszak miként segíthetik Afrika fejlődését a migrációra, menekülésre késztető okok megszüntetése érdekében. Tárgyalnak majd egyebek mellett arról is, hogy miként lehet hatékonyabban megelőzni a világméretű járványok kialakulását, és miként lehet méltányosabbá, igazságosabbá tenni az úgynevezett globális értékláncokat. Ez a kifejezés arra vonatkozik, hogy a multinacionális vállalatok az érdekeiknek leginkább megfelelő módon telepítik szét különböző országokba a termékek előállításával és értékesítésével kapcsolatos tevékenységeiket, ami a bírálatok szerint a munkavállalók kizsákmányolásához, lefelé tartó bér- és adóversenyhez vezethet.
A csúcstalálkozó témáiról egyeztetett Angela Merkel német kancellár és Donald Trump amerikai elnök csütörtök este az észak-németországi nagyvárosban. Steffen Seibert német kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kétnapos tanácskozás napirendje mellett az észak-koreai helyzetről, Szíriáról és az ukrán válságról is tárgyaltak. A megbeszélés nagyjából egy óráig tartott. Arról nem szivárogtak ki információk, hogy a vitatott ügyekben sikerült-e előrehaladni.
Sajtóhírek szerint a kancellár és az amerikai elnök megbeszélését mindenekelőtt a csúcstalálkozót záró nyilatkozat tervezetének megvitatására rendezték. A megbeszélésen részt vett Sigmar Gabriel német és Rex Tillerson amerikai külügyminiszter, Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter, Gary Cohn, az elnök gazdasági főtanácsadója, valamint Ivanka Trump és Jared Kushner, az elnök egyik lánya és veje, akik elnöki tanácsadóként dolgoznak a Fehér Házban.
Az elővárosokkal együtt több mint ötmillió lakosú Hamburg a legnagyobb európai település, amely nem főváros. Szakértők szerint biztonsági szempontból nem ideális helyszín a G20-csoport vezetőinek találkozójára. Külön kihívás, hogy a megbeszélések helyszíne – a hamburgi nemzetközi vásár területe – mellett fekszik a Schanzenviertel nevű városrész, amely régóta a gyakran erőszakba torkolló tüntetésekről is ismert szélsőbaloldali szubkultúra egyik központja.
A hatóságok így Hamburg történetének legnagyobb szabású rendfenntartó műveletével igyekeznek gondoskodni az utolsó delegációk távozásáig nagyjából 36 órás rendezvény biztonságáról. Az ország valamennyi tartományából és külföldről mintegy húszezer rendőrt vezényeltek Hamburgba, köztük egy holland egységet, amely a kikötőben teljesít szolgálatot, valamint a Cobra és a Wega nevű osztrák terrorelhárító alakulat egy-egy csoportját.
A hatóságok munkáját segíti egyebek mellett háromezernél is több járőrautó és egyéb közlekedési eszköz, köztük a Survivor (Túlélő) nevű különleges rendőrségi jármű, amely vegyi vagy sugárzó anyaggal végrehajtott támadás ellen is védelmet nyújt utasainak.
A műveleti irányító központ rendelkezésére áll a többi között 11 helikopter, hogy pontosan nyomon követhessék a biztonsági helyzet alakulását. Ígéretük szerint súlyos incidens veszélye esetén a város szinte minden sarkán őrködő rendőrök egy percen belül intézkednek.
A G20-csúcsra időzítve 29 nagy megmozdulást jelentettek be, és számos egyéb rendezvényt is tartanak a globalizáció jelenlegi formáját bíráló, környezetvédő, jogvédő és egyéb civil kezdeményezések és szervezetek. Például a fenntartható fejlődés támogatására szerveződött Global Citizen nevű mozgalom csütörtök este ingyenes fesztivált tart, amelyen fellép mások mellett Shakira, Pharrell Williams, a Coldplay és Herbert Grönemeyer, és beszédet mond a csúcstalálkozó egyik résztvevője, Justin Trudeau kanadai kormányfő.
A G20 – Üdv a pokolban (G20 - Welcome to Hell) nevű tüntetés nagyjából egy órán keresztül feszült, de erőszakmentes légkörben zajlott. 20 óra körül azonban a feketébe öltözött, arcukat a német szabályok ellenére eltakaró demonstrálók tűzijátékokat gyújtottak és kövekkel, palackokkal dobálták meg a rohamrendőröket, akik paprikaspray-vel és vízágyúk bevetésével válaszoltak. A hamburgi rendőrség közleménye szerint szóvivőjüket is megtámadták.
A G20-csoport informális egyeztető fórum, 1999 óta működik, első csúcstalálkozóját 2008-ban tartotta, az akkor elmélyült pénzügyi világválság hatására. Közös állásfoglalásai irányadóak a nemzetközi közösség egészének.
A világ népességének csaknem kétharmadát kitevő csoportnak tulajdonítható a globális gazdasági teljesítmény és a klímaváltozást fokozó gázok kibocsátásának több mint 80 százaléka.
A csoport tagjai: Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és az Európai Unió.
Állandó vendég Spanyolország, a német soros elnökség vendége pedig Hollandia és Norvégia. A csoport munkájában a legfontosabb nemzetközi és regionális szervezetek is részt vesznek, köztük a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
