Miután a múlt évben beiktatták a szerb haladó párti Igor Mirovicsot a Vajdaság kormányfőjének, azonnal rendelkeztek a tartomány „hagyományos” zászlajának és címerének visszaállításáról, amelyet még a felkelő szerbek használtak 1848–49-ben. Ma a tartomány fővárosában, Újvidéken a közintézményeken a korábbi háromcsillagos mellett ott lengedezik a visszaállított zászló is, amelynek eredetiségét annak idején még a szerb ellenzéki pártok is kétségbe vonták.
A tartomány hatásköreit, illetve finanszírozását rendező jogszabály kérdésében azonban már korántsem voltak ilyen szorgalmasak a haladók. Ismeretes: a terület pénzeléséről szóló törvény már több mint tíz éve napirenden van Szerbiában. Az alkotmány ugyan világosan kimondja, hogy a köztársasági büdzsé legalább hét százaléka a Vajdaság költségvetésének jár, rendszerint éles viták alakulnak ki arról, mennyi is ez a pénz. És bár az alkotmány végrehajtásáról szóló törvény szerint 2008 végéig meg kell hozni a Vajdaság pénzügyeiről szóló jogszabályt, mégsem történt előrelépés. A jelenlegi vezetés sem fukarkodott az ígéretekben: a múlt év októberében az akkor még miniszterelnök Aleksandar Vucic ígéretet tett a törvény elfogadására, mégsem került rá sor. Nem segített az sem, hogy időközben már az Európai Bizottság is jelezte, hogy mielőbb el kell fogadni a tartomány pénzeléséről szóló törvényt, hiszen ez Szerbia alkotmányos kötelezettsége.
– Az Igor Mirovic által vezetett tartományi kormány gyakorlatilag nem is létezik, mert mindenről Belgrádban döntenek – mondja lapunknak Igor Salak, a legnagyobb ellenzéki erő, a Demokrata Párt (DS) alelnöke, amikor Újvidéken arról kérdezzük, miért nem sikerült előrelépni a Vajdaság hatásköreinek és finanszírozásának kérdésében. A politikus emlékeztetett: amikor a DS volt hatalmon a tartományban, kísérletet tettek a probléma megoldására, azonban a köztársasági kormány más színezetű volt, így nem tudtak többséget teremteni a javaslatuk mellé. Most azonban egészen más a helyzet, mert köztársasági és tartományi szinten is a haladók adják a kormánykoalíció gerincét. Igor Salak úgy látja, ők valójában nem is értik, miért van szükség regionalizációra, és csak akkor cselekednek majd, ha az Európai Unió rájuk parancsol.
– A Vajdaság korábbi vezetőinek hat évük volt arra, hogy megoldják a finanszírozás kérdését, mégsem tették meg, most pedig türelmetlenül sürgetik az erről szóló törvény elfogadását – ezt már Predrag Matejin, a haladók képviselője mondja lapunknak, aki bízik abban, hogy hamarosan megoldás születik a problémára. Szerinte függetlenül attól, hogy továbbra sincs törvény a kérdésről, nagy támogatások érkeznek a tartományba, az újvidéki Zezelj híd, a Belgrád–Budapest vasútvonal, a technológiai park, a Vajdasági Rádió és Televízió épülete, az új gyárak és más projektek közvetlenül is bizonyítják, hogy az állam komoly pénzeket fektet be a régióban. A vajdasági kormánykoalíció tagjaként a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is bizakodó. Pásztor István pártelnök Aleksandar Vucic államfővé választása után rögtön közölte: arra számít, hogy hamarosan napirendre kerülnek a magyarságot közvetlenül érintő kérdések, például a nemzeti tanácsokról szóló törvény vagy a Vajdaság hatásköreit, illetve finanszírozását rendező jogszabály.
Nem ilyen optimista azonban a Magyar Mozgalom nevű civil szervezet, amely a legutóbbi tartományi választásokon a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösséggel karöltve a VMSZ legfőbb kihívója volt a magyar szavazatokért. Garai Zsoltot, a mozgalom nemrég megválasztott társelnökét Szabadkán értük utol, ahol a vezető egy Magyarországon meghonosodott fordulattal jellemezte a szerbiai közállapotokat. – Ez egy következmények nélküli ország, itt Aleksandar Vucic bármit megígérhet, ha nem teljesíti, annak nem lesz semmiféle következménye – állítja Garai, aki szerint erősen kérdéses, hogy beszélhetünk-e még egyáltalán a Vajdaság autonómiájáról. Ugyanis napjainkra annyira központosítottak minden rendszert, hogy még a tartomány hatáskörébe tartozó kérdésekben is ki kell kérni Belgrád véleményét.
