Múlt héten söpört végig a világon a Petya néven elhíresült zsarolóvírus. Előbb a legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyefty hálózatait és honlapjait blokkolta, majd támadás érte a Mars, a Nivea, a TESA és a Mondelez International cégek oroszországi szervereit is. A vírus később kitörve a kelet-európai hálózatokból Németországban, Hollandiában, Dániában és még Indiában is gondokat okozott. A világszintű támadás ellenére a hekkerek mégis jól körülhatárolhatóan Ukrajnára koncentráltak: célba vették az ország több pénzintézetét és állami szervek hálózatait is.
A szakemberek szerint ugyan a Petya a WannaCry nevű elődjéhez hasonlóan blokkolja a számítógépet, és 300 dollárt követel a titkosítás feloldásáért, célja mégis inkább a károkozás, emiatt feltehetően nem unatkozó hekkerek indították a támadást. Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetője kijelentette, hogy a vírus előzetes vizsgálatai alapján Oroszország áll a Petya mögött.
Hasonló következtetésre jutott a NATO kibervédelmi központja is – írta meg a CNBC amerikai gazdasági hírcsatorna honlapja. Közlésük szerint a támadás állami megrendelésre indult, így a Petya háborús támadásként értelmezhető. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban arról beszélt, hogy egy kibertámadás esetén is életbe kell léptetni a washingtoni szerződés 5. cikkelyét. Ez kimondja, hogy ha egy NATO-tagállamot támadás ér, akkor azt az egész szervezet elleni támadásként értékelik, és ennek megfelelően reagálnak.
– Mivel a vírus fontos állami rendszerek ellen irányult, a Petyával megsértették a célpontok szuverenitását – fogalmazott Tomáš Minárik, a kibervédelmi központ kutatója. – Következésképpen áthágták a nemzetközi jogot, aminek komoly következményei lehetnek.
Bár bizonyítékot nem találtak rá, de az elmúlt hónapok kibertámadásai alapján a szakemberek szerint egyértelmű, hogy Oroszország áll a támadás mögött – hangsúlyozta a CNBC.
