Austerlitznél szakítanák szét az osztrákok és németek a visegrádi együttműködést

A slavkovi háromszög még erőtlen, de vannak intő jelek: a V4-ek egyre inkább két táborra válnak szét.

Augusztus második felében Salzburgban egyeztetnek a slavkovi háromszög kormányfői Emmanuel Macron francia elnökkel – közölte Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden. A felek főként az Európai Unió jövőjéről kívánnak tárgyalni, emellett a európai gazdasági és biztonsági helyzetről tartanak megbeszéléseket. A salzburgi csúcson nemcsak multilaterális, hanem kétoldalú tárgyalások is zajlanak majd, Sobotka például külön is leül egyeztetni Christian Kern osztrák kancellárral, valamint Macronnal is.

A slavkovi háromszög (S3) Ausztria, Csehország és Szlovákia részvételével jött létre még 2015 elején a dél-morvaországi Austerlitzben (mai nevén: Slavkov). A felek eldöntötték, hogy szorosabbra fűzik együttműködésüket regionális gazdasági, főként közlekedési infrastrukturális területeken, valamint uniós témákban.

Érezhetjük, van átfedés a visegrádi négyek (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) célkitűzéseivel, a júliusban kezdődött magyar elnökség például A V4 összeköt szlogent választotta, programjában pedig az infrastrukturális fejlesztésekre helyezett nagy hangsúlyt.

Az, hogy a slavkovi háromszög a V4-gyel szembeni alternatívaként merülhet fel, az utóbbi időben lett egyre nyilvánvalóbb. Legutóbb júliusban találkozott Kern, Sobotka és Robert Fico szlovák kormányfő Brünnben (mai nevén: Brno), akkor utóbbi újságírói kérdésre úgy nyilatkozott, az S3 nem a V4-gyel szemben jött létre. „Gyakran felmerül a kérdés, hogy nem keresünk-e alternatívát a már meglévő együttműködési formákhoz, mint amilyen például a V4. Megállapíthatjuk, hogy mi elsősorban azt a lehetőséget keressük, hogyan lehet kihasználni a szomszédság előnyeit országaink számára, és olyan problémákra összpontosítunk, amelyeket jobban meg lehet oldani hármasban, mint a megszokott kétoldalú alapon” – jelentette ki Fico. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter júliusban a fővárosi Fradi-stadionban rendezett, Ausztria, Horvátország és Szlovéniával kibővített V4 külügyminiszteri csúcson így fogalmazott: – A visegrádi csoportban semmiféle repedés nincsen. Értjük, hogy Nyugat-Európából próbálkoznak az egység megbontásával. Próbálkozni lehet, de nem fog sikerülni.

Más kérdés, hogy Sobotka áprilisban arról beszélt, a visegrádiak nem egyformák, Fico pedig nyár elején arról, hogy országa számára nem megfelelő élettér a V4. Egyre inkább úgy fest, hogy a V4 két táborra kezd szakadni, a szlovák–cseh párosra és a magyar–lengyel duóra. Jerzy Snopek budapesti lengyel nagykövet még a lengyel soros elnökség idején, áprilisban úgy fogalmazott, hogy a V4-ben sokszor túl sok a szlogen, a beszéd, de kevés a tényleges tett és eredmény. A szlovák–cseh páros alapvetően az EU-hoz, azon belül pedig Németországhoz húz, miközben a másik oldal, a V4-en belül túlsúlyba kerülő magyar–lengyel duó az EU kritikájában ért egyet leginkább. Igaz, utóbbi páros kapcsolatában is okozott gondokat, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő tavasszal nem a lengyel kormány jelöltjét támogatta az európai tanácsi választásokon. Mégis, a V4-eket „kisajátító” magyar és lengyel kormány tevékenységét nem nézik jó szemmel a csehek és a szlovákok, ezért is kerülhet előtérbe az S3.

Azért is meglepő, hogy a slavkovi háromszög tagjai augusztus második felében vendégül látják Macront, mert lapunk információi szerint a francia államfő a szeptemberi V4-csúcsra is hivatalos. Ezen a találkozón – amelyre a briteket is várja a magyar kormány – a keleti tagállamokból nyugatra érkező munkavállalók ügye lesz a fő megtárgyalandó kérdés, azaz nem teljesen fedi a csúcs a slavkoviak egyeztetésének témáit. A szeptemberi, budapesti csúcs azért is lehet kulcsfontosságú, mert októberben taglalják Brüsszelben azt a tanácsi irányelvjavaslatot, amely a „a kelet-európai szociális dömpinggel” és „a kiküldött munkavállalókkal” szembeni fellépést ígért. Ráadásul Macron a májusi elnökválasztás előtti kampányban arról beszélt, szívesen látna olyan szankciókat, amelyek az európai alapértékeket be nem tartó tagállamokat sújtanák. Vannak tehát olyan pontok, amelyekben érdemes lenne közelíteni a V4-ek és az unió egyik vezető tagállama (valamint a brexittel az EU-t elhagyó britek) álláspontjait.

– A slavkovi háromszög még nem jelent veszélyt a V4-ekre abból a szempontból, hogy ez az együttműködés még alig-alig látható formátum, amelynek nemzetközi tartalma egyelőre csekély – mondta lapunknak Feledy Botond külpolitikai szakértő. A CEID kutatója ugyanakkor rámutatott, az S3 része annak a sok tényezőből összeálló német–osztrák stratégiának, amely a kelet-közép-európai országok, ezen belül is a V4-ek megosztására irányul. – Jó jel, hogy a franciák úgy érzik, érdemes manőverezni a V4-ekkel, nem annyira Berlin ellen, inkább Berlin kiegyensúlyozására – jelentette ki Feledy Botond. A külpolitikai szakértő szavait így zárta: – Az lenne a kellemes meglepetés, ha a V4-ek konkrét javaslattal rukkolnának elő az októberi uniós csúcs előtt, és nem csupán semmitmondó deklarációt tennének közzé a szeptemberi, Franciaország részvételével zajló V4-találkozó után.