Tavasszal járta be a világsajtót a hír, hogy egy apró és érintetlen dél-csendes-óceáni szigetre 17 tonnányi műanyaghulladék sodródott. Átlagosan 671 kisebb-nagyobb szemétdarab jutott a tengerpart homoksávjának minden négyzetméterére – Nagy-Britannia Henderson nevű külbirtoka ezzel a világ legszennyezettebb sarkává vált. A zsebkendőnyi szárazföld a Pitcairn-szigetek tagja, amely arról híres, hogy a brit hadihajó, a Bounty hajótöröttjei 1790-ben itt ütöttek tanyát, a szigetcsoport lakosai pedig a hajó lázadóinak leszármazottai. Nagy pechje a Henderson-szigetnek, hogy a térségben találjuk az egyik olyan óceáni áramlási rendszert, amely körkörös mozgásával időről időre összetereli a világtengerbe engedett, jobb híján ott lebegő szemetet.
Tavaly ősszel pedig nem is az keltett nagy figyelmet, hogy ez az úszó szemétsziget elérheti az egymillió négyzetkilométert (tehát Magyarország területénél körülbelül tízszer nagyobb lehet), hanem hogy mérete a vártnál is gyorsabban növekszik. A pillepalackokból, halászati eszközökből és a legkülönfélébb tárgyakból összeálló szemétsziget peremét már lazább uszadékhalmaz alkotja, ám ennek területe még három és félszer akkora, mint a lassan forgó mag.
Rengeteg terv készül a szennyezés felszámolására, ám ha a világ éves hulladéktermelését nézzük, az újratermelődés miatt ez szinte lehetetlen. A nagy csendes-óceáni szemétszigetről nemrég közölt hír viszont most arra irányította rá a figyelmet, hogy az amorf masszában a millimétert nem meghaladó műanyagrészecskék utaznak, elszínezve az óceán vizét. Ezek volnának azok a bizonyos műanyagipari szemcsék, mikrogyöngyök, amelyek mára mindennapos fogyasztásunk részeivé váltak. Benne vannak a fogkrémben és más kozmetikai, illetve gyógyszeripari termékben és rengeteg műanyag használati eszközben, amelyek körülvesznek minket. Ezeknek a tudományos néven művi partikulumként is emlegetett anyagrészecskéknek a nagysága az öt mikrontól (a pókháló szálának szélessége) az egy milliméterig terjed, és többek között a műanyagipar nyersanyagát jelentik. A mosószert is gyakran azért érezzük különösen sikamlósnak, a kézkrémet vagy a szappant selymesnek, mert ezek az apró, színezékfunkciót is ellátó gyöngyök egyforma méretük és alakjuk miatt síkosságot kölcsönöznek az anyagnak. Azután nagyon egyszerűen, a csatornarendszeren keresztül jutnak a tengerekbe, átfolyva a szennyvíztisztító rendszereken is.
Az elmúlt hatvan évben 8,3 milliárd tonna műanyag készült a világon, ennek 91 százalékát nem hasznosítják újra. Évente 300 millió tonna plasztik készül, ebből 58 millió tonna Európában. Kimutatások szerint a tengerekbe évente 8 millió tonna szemét kerül, ami szinte nem is szembeötlő, a baj csak ott van, hogy a mikroszemcsék rendkívül nagy területen fejtik ki szennyezőhatásukat, ideértve a halak bélrendszerét is.
Ezért is fogadta ujjongva a Greenpeace a brit kormány július végi döntését arról, hogy 2018. június 30-ig le kell kerülniük a polcokról azoknak a kozmetikai készítményeknek, amelyek mikroszemcsével készülnek. A környezetvédelmi államtitkár, Michael Gove ez alkalomból azzal is eldicsekedett, hogy a műanyag bevásárlószatyrok után felszámított 5 pennys ár bevezetése, 2015 októbere óta 9 milliárddal kevesebb zacskó fogyott Nagy-Britanniában. A szemét elleni harcban segíthet még egy planktonfaj is, amely képes elfogyasztani az apró műanyagrészecskéket.
