Nem jár majd nagyobb szankciókkal, ha a bizottság bizonyos alegységei nem lesznek képesek tartani magukat a kvótákhoz. Az intézmény magyarországi képviselete lapunk kérdésére közölte, a kvótát teljesíteni nem képes osztályoktól csak annyit várnak el 2019. november elseje után, hogy több női jelentkezőt toborozzanak, mielőtt eldöntenék, kit vesznek fel egy pozícióra. Valószínűleg ez járhatott a bizottság fejében akkor is, amikor az intézkedéscsomag meghirdetésének napján bejelentették, hat vezető pozícióra hat férfit vettek fel, a 29 jelöltből mindössze négy volt nő.
A Sokszínűség és befogadás stratégiájában további három hátrányos helyzetű csoportról esik szó: az idősekről, a megváltozott munkaképességűekről, valamint a heteroszexuálistól eltérő nemi identitású (LGBTI) emberekről. Kérdésünkre, hogy velük kapcsolatban is tervezi-e a bizottság kvóták bevezetését, a magyarországi képviselet így válaszolt: – A többi csoport esetén elsősorban az (akár nem tudatos) munkahelyi diszkrimináció elkerülése a bizottság célja. Brüsszeli forrásunk szerint az idősebbek jogaiért nem kell harcolni, mivel – mint mondta – a menedzsment körülbelül 85 százaléka ötvenévesnél idősebb. A hölgy közölte, az LGBTI-embereknél is felmerült már a kvóta szükségessége, de velük kapcsolatban komplikáltabb a helyzet, mert nincs olyan statisztika, hogy hányan dolgoznak az uniós intézményekben.
Az ügyben több európai parlamenti (EP) képviselőt is megkerestünk, de a legtöbben nem reagáltak. Jávor Benedek (Párbeszéd) és Morvai Krisztina (független) jelezte, hogy szabadságát tölti. Egyedül a szocialista Szanyi Tibor válaszolt érdemben, szerinte „nem éppen szépségdíjas megoldás” a női kvóta, de „szakmailag kétségtelenül hatékony”. Úgy gondolja, a női kvóták ellentmondásosságán sokat javíthatna, ha egy ember egy adott munkahelyen csak egyszer lehetne kvótakedvezményezett. Arra a kérdésre, hogy hátrányosan érintheti-e az intézkedés a férfiakat, Szanyi így válaszolt: – Szerintem nem, de végső választ a gyakorlat ad majd. A Sokszínűség és befogadás stratégia további kedvezményezett csoportjai kapcsán az MSZP-s EP-képviselő kijelentette, a kvóták nem jelentenének megoldást. Inkább „roppant óvatos személyzeti politikával” lehetne védeni őket, például „a diszkriminatív kirúgásokkal, piszkálódásokkal” szemben.
