Az Európai Bizottság női kvótát vezet be, 2019. november 1-jére a menedzsmentjében dolgozó nők arányának el kell érnie a negyven százalékot – derült ki a Jean-Claude Juncker vezette uniós intézmény közelmúltban közzétett sajtóközleményéből. – Az intézkedés része a Juncker-bizottság által meghirdetett Sokszínűség és befogadás elnevezésű stratégiának – közölte a német kereszténydemokrata Günther Oettinger, aki költségvetésért és humán erőforrásért felelős biztosként dolgozik az Európai Bizottságban.
A női kvóta terve nem új keletű, egy évvel ezelőtt a Politico európai kiadásának nyilatkozva Kristalina Georgieva bizottsági alelnök azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a kinevezéseket, ha nem lesz a jelöltek között elegendő nő. Juncker a negyven százalékot korántsem tartja elégnek. 2017. május elsején az osztályvezetők 35 százaléka, a más vezető pozícióban lévők 33 százaléka volt nő a bizottságban – a Juncker-bizottság első napjaiban ugyanezen körökben 27 és 32 százalék volt nő.
– A rövid határidővel vállalt kvóta a menedzsment tagjaira vonatkozik, azaz a főigazgatókra, igazgatókra és más magas beosztású brüsszeli eurokratákra, egészen az osztályvezetőkig – közölte lapunkkal az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. Az intézkedés több kérdést is felvet, így – mint minden női kvótánál – azt is, hogy lehetőséget nyújt-e negatív diszkriminációra. A bizottság képviselete szerint ez kizárt, a tehetséges nők felkutatására fordítanának több figyelmet, mentorprogramokkal és különféle képzésekkel segítik majd a leendő hölgy munkavállalóikat.
Úgy tudjuk, hogy alapvetően a képességek alapján döntenek majd az egyes pozíciókról. – Ha közel azonos képességű, de nem azonos nemű jelölt között kell dönteni, akkor a hölgyet fogják választani – mesélte lapunknak egy az EU intézményrendszerén belül, Brüsszelben dolgozó hölgy forrásunk. Mint mondta, a bejelentés nem vetett hullámokat. – Brüsszel vakációs hangulatban van, az EU kong az ürességtől, még a lobbista intézmények is, így nem érkezett jelentősebb reakció a bejelentésre – jelentette ki a nő.
Nem jár majd nagyobb szankciókkal, ha a bizottság bizonyos alegységei nem lesznek képesek tartani magukat a kvótákhoz. Az intézmény magyarországi képviselete lapunk kérdésére közölte, a kvótát teljesíteni nem képes osztályoktól csak annyit várnak el 2019. november elseje után, hogy több női jelentkezőt toborozzanak, mielőtt eldöntenék, kit vesznek fel egy pozícióra. Valószínűleg ez járhatott a bizottság fejében akkor is, amikor az intézkedéscsomag meghirdetésének napján bejelentették, hat vezető pozícióra hat férfit vettek fel, a 29 jelöltből mindössze négy volt nő.
A Sokszínűség és befogadás stratégiájában további három hátrányos helyzetű csoportról esik szó: az idősekről, a megváltozott munkaképességűekről, valamint a heteroszexuálistól eltérő nemi identitású (LGBTI) emberekről. Kérdésünkre, hogy velük kapcsolatban is tervezi-e a bizottság kvóták bevezetését, a magyarországi képviselet így válaszolt: – A többi csoport esetén elsősorban az (akár nem tudatos) munkahelyi diszkrimináció elkerülése a bizottság célja. Brüsszeli forrásunk szerint az idősebbek jogaiért nem kell harcolni, mivel – mint mondta – a menedzsment körülbelül 85 százaléka ötvenévesnél idősebb. A hölgy közölte, az LGBTI-embereknél is felmerült már a kvóta szükségessége, de velük kapcsolatban komplikáltabb a helyzet, mert nincs olyan statisztika, hogy hányan dolgoznak az uniós intézményekben.
Az ügyben több európai parlamenti (EP) képviselőt is megkerestünk, de a legtöbben nem reagáltak. Jávor Benedek (Párbeszéd) és Morvai Krisztina (független) jelezte, hogy szabadságát tölti. Egyedül a szocialista Szanyi Tibor válaszolt érdemben, szerinte „nem éppen szépségdíjas megoldás” a női kvóta, de „szakmailag kétségtelenül hatékony”. Úgy gondolja, a női kvóták ellentmondásosságán sokat javíthatna, ha egy ember egy adott munkahelyen csak egyszer lehetne kvótakedvezményezett. Arra a kérdésre, hogy hátrányosan érintheti-e az intézkedés a férfiakat, Szanyi így válaszolt: – Szerintem nem, de végső választ a gyakorlat ad majd. A Sokszínűség és befogadás stratégia további kedvezményezett csoportjai kapcsán az MSZP-s EP-képviselő kijelentette, a kvóták nem jelentenének megoldást. Inkább „roppant óvatos személyzeti politikával” lehetne védeni őket, például „a diszkriminatív kirúgásokkal, piszkálódásokkal” szemben.
