Persze a bevándorlás fogalma alatt a skandináv országban kicsit más értenek, mint a jelentős muszlim közösségeket befogadó nyugat-európai államokban. A statisztikákban 2017. január 1-vel 724 ezer 987 bevándorló szerepel, ami az ország 5,2 milliós lakosságához mérten igencsak kiemelkedő, de ide számítanak az európai uniós vendégmunkások, élükön a durván 100 ezer lengyellel és 40 ezer litvánnal, és csak utánuk következnek a szomáliaiak, irakiak, szírek, pakisztániak. A norvég statisztikai hivatal kimutatása szerint az érkezők mindössze 23 százaléka menekült, de a nem-norvégok így is a társadalom 13 százalékát teszik ki.
Ami a pártok jövőbeli esélyeit illeti, a listák élén most a Munkáspárt áll 30 százalékkal, őket követik az Erna Solberg kormányfő vezette Konzervatívok 24 százalékkal, harmadikak a Haladás-pártiak 13 százalékkal, hárommal mögöttük a Centrum párt. A politikai sakkjátszma már most zajlik, hiszen a jobb- illetve baloldalon álló két nagy pártot több kisebb is tudja támogatni, valóban a matematika döntheti el, melyik alkalmi formáció képes szeptemberben kormányt alakítani. Sikerrel pályázhat tehát a hatalomra a konzervatív-populista tandem a kereszténydemokraták és a liberálisok külső támogatásával, de elképzelhető egy munkáspárti-szocialista kormány is a zöldek és a radikális baloldaliak, a Vörös Párt együttműködésével.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!