A világ nyolcvankilenc országában, összesen 1280 ingatlant tart fenn a magyar állam – egyebek mellett ez derül ki Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkár írásbeli válaszából. A Demeter Márta, független országgyűlési képviselő kérdésére összeállított, a külföldön megvásárolt vagy bérelt ingatlanokat tartalmazó listában több meglepő tétel is szerepel. Egyebek mellett kiderül, a Külgazdasági és Külügyminisztérium több mint 10 milliárd 984 millió forintot fizetett bérleti díjakra 2016-ban, tavaly a fenntartási költségek összesen 3 milliárd 243 millió forintot tettek ki. Érdemes azonban alaposabban is szemügyre venni a listát, ebben ugyanis az adott ország gazdasági, politikai klímájából nehezen indokolható bérleti költségekkel találkozhatunk.
A külügyminisztérium Japánban, illetve Iránban fizeti a legmagasabb bérleti díjat. E kettő közül az iszlám köztársaságban tavaly három ingatlanért kifizetett, több mint 145 millió forint nehezen indokolható. Ez ugyanis egy építményre évenként közel 48 millió 400 ezer forintos költséget jelent, amit azonban az interneten elérhető iráni albérlet árak nem támasztanak alá. A külföldön élők tájékozódását segítő Expatistan.com honlap szerint Teherán legdrágább környékén is csak 350 ezer forintnak megfelelő iráni riálba kerül egy, 85 négyzetméteres, bútorozott ingatlannak a havi bérleti díja, ez évente 4 millió 177 ezer forintos költséget jelent. Ha a négyzetméterenkénti bérleti díjból indulunk ki, a külügyminisztériumnak három darab, átlagosan 984 négyzetméteres ingatlant kell bérelnie az iráni főváros legelőkelőbb részén.
A dokumentumban feltüntetett harmadik legdrágább ingatlanonkénti ár Törökországban jön ki. Itt 35 millió 813 ezer forint az éves bérleti díj építményenként, ez havonta egy bérleményért közel hárommilliós költséget jelent. Hasonlóan Iránhoz itt is a legdrágább, fővárosi árakat néztük meg az Expatistan szerint 240 ezer forintos áron lehet hozzájutni egy 85 négyzetméteres, bútorozott ingatlanhoz, vagyis a magyar állam tizenkétszeres árat fizet.
Ebben a felsorolásban szintén érdekes Irak: a polgárháborús viszonyairól ismert közel-keleti országban fizetjük a negyedik legnagyobb összeget, ingatlanonként évente több mint 31 millió forintot. Az iraki ingatlanpiacról alig találni információt, ha azonban a biztonsági környezetből indulunk ki, az árak aligha szárnyalnak. A nemzetközi terrorizmus hatását vizsgáló Global Terrorism Index szerint 2016-ban Irakot sújtotta a világon a leginkább a terror, az arab ország több mint tíz éve a listavezetők között van. Ennek következtében, 2006 óta innen áramlik ki a legtöbb menedékkérő is.
– A külképviseleti adatokban ugyanaz a zavar látszik, mint a kormány külpolitikájában – mondta lapunknak Demeter Márta. A független képviselő szerint sok esetben nincs arányban a kétoldalú kapcsolatokkal az ingatlanokra szánt kiadás, mindez a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium értelmetlen pénzszórására utal. – A külgazdasági, külpolitikai prioritások nem derülnek ki a listából – tette hozzá Demeter Márta.
A képviselő szerint érthetetlen például, hogy a közép-ázsiai Mongóliában miért tart fenn harmincnégy ingatlant a magyar állam, miközben Észtországban 2014-ben a kormány a nagykövetséget is bezárta.
– Ez a lépés nem csak gazdasági, de az orosz befolyásszerzés miatt biztonságpolitikai megfontolásból is hiba volt – érvelt a balti országgal fenntartott kapcsolatok mellett Demeter Márta.
A kereskedelmi adatok egyébként nem feltétlenül tükrözik az adott országban fenntartott külügyminisztériumi ingatlanráfordítások mértékét. Míg például Észtországban mindössze három ingatlant tart fent az állam valamivel több mint ötmillió forintért, a kereskedelmünk össze sem hasonlítható a most prioritást élvező mongóliai misszióval. A balti országba ugyanis exportunk dinamikusan nő, miközben Mongóliába épp hogy csökken: Észtországba tavaly 96 milliárd 299 millió forint értékben adtunk el magyar termékeket, Mongóliába ez az összeg mindössze 2 milliárd 468 millió forint volt.
A legtöbb ingatlant egyébként Romániában tartja fent a külügy, a hetvenkilenc darab fenntartási összege tavaly 450 millió forintba került. Itt az exportunk 2009-től egészen 2015-ig jól alakult, tavaly azonban 48 milliárd forinttal visszaesett. Ebben az összeállításban külön megemlítendő Kína, a kormány ugyanis egyedül itt fizetett ki nyolc számjegyű bérleti díjat. A kelet-ázsiai országban közel 1 milliárd 190 millió forintért bérlünk ötvenhat ingatlant, ezeknek a fenntartási költsége további 71 millió forintot emészt fel. Bár a magyar állam valamennyi ingatlant bérli, ez hamarosan változhat. Szijjártó Péter még májusban, a Pekingben tartott Övezet és Út fórum során tárgyalt kínai kollégájával, ahol a pekingi magyar nagykövetség megvásárlásáért a magyar állam bejelentkezett. – A kínai jogi rendszerhez képest kivételes eljárásban, a magyar állam lehetőséget kapott a pekingi magyar nagykövetség megvásárlására – nyilatkozta akkor a magyar külügyminiszter.
A most közzétett listából ugyanakkor kiderül, a magyar állam már túl van pár adás-vételen. A külügy tulajdonában álló, 157 épület között a legpikánsabb tétel az Észak-Koreában birtokolt két ingatlan. Ezeknek a külügy tájékoztatása szerint fenntartási költsége nincs, vagyis vagy Phenjan vállalata át azokat, de az is előfordulhat, hogy az épületeket tavaly teljesen magára hagyták.
2010 és 2017 között a magyar állam külképviseleti célra eddig négy ingatlant vásárolt, többségében meglehetősen borsos áron. Mintegy 6 millió 600 ezer euróért (vagyis több mint kétmilliárd forintért) kötött a külügy egy pozsonyi nagykövetségi épületre előszerződést. Megvásároltunk továbbá egy washingtoni épületet 16 millió 858 ezer dollárért (több mint 4 milliárd 400 millió forintért), valamint 2016-ban egy ingatlant a szlovéniai Lendván, 145 ezer euróért (44 milliót forintért). Magyar Levente államtitkár válaszából továbbá kiderül: 16 millió|900 ezer euró (vagyis mintegy 5 milliárd 129 millió forintért) Németországban, Münchenben vásárolt ingatlant. 2010 és 2017 között külképviseleti ingatlanok értékesítésére nem került sor – közli az államtitkár. Demeter Márta ezzel kapcsolatban elmondta: szerencse, hogy feltette kérdéseit a minisztériumnak ezekről ugyanis a Parlament külügyi bizottságát a tárca nem tájékoztatta. – Semmi értelmét nem látom, hogy Münchenben drágább ingatlant vásároltunk mint az Egyesült Államok fővárosában – mondta a független képviselő. Hozzátette, a schengeni övezeten belül főkonzulátusok fenntartása egyébként is csak kivételes esetben indokolt, hiszen azok fő tevékenységüket, vagyis vízumkiadást nem látnak el. A képviselő ezért jelezte, a külügyi bizottság ülésén a kormány ingatlanügyeinek részletesen beszámoltatását fogja kezdeményezni.
