Milliárdokat költ a kormány külföldi ingatlanokra

Nyolcvankilenc országban, 1280 ingatlant tart fent az állam.

Ebben a felsorolásban szintén érdekes Irak: a polgárháborús viszonyairól ismert közel-keleti országban fizetjük a negyedik legnagyobb összeget, ingatlanonként évente több mint 31 millió forintot. Az iraki ingatlanpiacról alig találni információt, ha azonban a biztonsági környezetből indulunk ki, az árak aligha szárnyalnak. A nemzetközi terrorizmus hatását vizsgáló Global Terrorism Index szerint 2016-ban Irakot sújtotta a világon a leginkább a terror, az arab ország több mint tíz éve a listavezetők között van. Ennek következtében, 2006 óta innen áramlik ki a legtöbb menedékkérő is.

– A külképviseleti adatokban ugyanaz a zavar látszik, mint a kormány külpolitikájában – mondta lapunknak Demeter Márta. A független képviselő szerint sok esetben nincs arányban a kétoldalú kapcsolatokkal az ingatlanokra szánt kiadás, mindez a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium értelmetlen pénzszórására utal. – A külgazdasági, külpolitikai prioritások nem derülnek ki a listából – tette hozzá Demeter Márta.

A képviselő szerint érthetetlen például, hogy a közép-ázsiai Mongóliában miért tart fenn harmincnégy ingatlant a magyar állam, miközben Észtországban 2014-ben a kormány a nagykövetséget is bezárta.

– Ez a lépés nem csak gazdasági, de az orosz befolyásszerzés miatt biztonságpolitikai megfontolásból is hiba volt – érvelt a balti országgal fenntartott kapcsolatok mellett Demeter Márta.

A kereskedelmi adatok egyébként nem feltétlenül tükrözik az adott országban fenntartott külügyminisztériumi ingatlanráfordítások mértékét. Míg például Észtországban mindössze három ingatlant tart fent az állam valamivel több mint ötmillió forintért, a kereskedelmünk össze sem hasonlítható a most prioritást élvező mongóliai misszióval. A balti országba ugyanis exportunk dinamikusan nő, miközben Mongóliába épp hogy csökken: Észtországba tavaly 96 milliárd 299 millió forint értékben adtunk el magyar termékeket, Mongóliába ez az összeg mindössze 2 milliárd 468 millió forint volt.

A legtöbb ingatlant egyébként Romániában tartja fent a külügy, a hetvenkilenc darab fenntartási összege tavaly 450 millió forintba került. Itt az exportunk 2009-től egészen 2015-ig jól alakult, tavaly azonban 48 milliárd forinttal visszaesett. Ebben az összeállításban külön megemlítendő Kína, a kormány ugyanis egyedül itt fizetett ki nyolc számjegyű bérleti díjat. A kelet-ázsiai országban közel 1 milliárd 190 millió forintért bérlünk ötvenhat ingatlant, ezeknek a fenntartási költsége további 71 millió forintot emészt fel. Bár a magyar állam valamennyi ingatlant bérli, ez hamarosan változhat. Szijjártó Péter még májusban, a Pekingben tartott Övezet és Út fórum során tárgyalt kínai kollégájával, ahol a pekingi magyar nagykövetség megvásárlásáért a magyar állam bejelentkezett. – A kínai jogi rendszerhez képest kivételes eljárásban, a magyar állam lehetőséget kapott a pekingi magyar nagykövetség megvásárlására – nyilatkozta akkor a magyar külügyminiszter.

A most közzétett listából ugyanakkor kiderül, a magyar állam már túl van pár adás-vételen. A külügy tulajdonában álló, 157 épület között a legpikánsabb tétel az Észak-Koreában birtokolt két ingatlan. Ezeknek a külügy tájékoztatása szerint fenntartási költsége nincs, vagyis vagy Phenjan vállalata át azokat, de az is előfordulhat, hogy az épületeket tavaly teljesen magára hagyták.

2010 és 2017 között a magyar állam külképviseleti célra eddig négy ingatlant vásárolt, többségében meglehetősen borsos áron. Mintegy 6 millió 600 ezer euróért (vagyis több mint kétmilliárd forintért) kötött a külügy egy pozsonyi nagykövetségi épületre előszerződést. Megvásároltunk továbbá egy washingtoni épületet 16 millió 858 ezer dollárért (több mint 4 milliárd 400 millió forintért), valamint 2016-ban egy ingatlant a szlovéniai Lendván, 145 ezer euróért (44 milliót forintért). Magyar Levente államtitkár válaszából továbbá kiderül: 16 millió|900 ezer euró (vagyis mintegy 5 milliárd 129 millió forintért) Németországban, Münchenben vásárolt ingatlant. 2010 és 2017 között külképviseleti ingatlanok értékesítésére nem került sor – közli az államtitkár. Demeter Márta ezzel kapcsolatban elmondta: szerencse, hogy feltette kérdéseit a minisztériumnak ezekről ugyanis a Parlament külügyi bizottságát a tárca nem tájékoztatta. – Semmi értelmét nem látom, hogy Münchenben drágább ingatlant vásároltunk mint az Egyesült Államok fővárosában – mondta a független képviselő. Hozzátette, a schengeni övezeten belül főkonzulátusok fenntartása egyébként is csak kivételes esetben indokolt, hiszen azok fő tevékenységüket, vagyis vízumkiadást nem látnak el. A képviselő ezért jelezte, a külügyi bizottság ülésén a kormány ingatlanügyeinek részletesen beszámoltatását fogja kezdeményezni.