Moszkva felé nyit a vatikáni diplomácia

Putyin már kétszer is megfordult a Vatikánban, most jól jönne számára, ha Ferenc pápa viszonozná a látogatást.

Parolin bíboros a TASZSZ orosz hírügynökségnek az út előtt adott vasárnapi interjújában kiemelte, a terrorizmus elleni föllépést nem diktálhatja ilyen vagy olyan politikai érdek, hosszú távú megoldást kell választani, elkerülve, hogy a beavatkozás egyre nagyobb erőszakot szüljön. Elemzők rámutatnak, hogy Putyin kétszeri vatikáni látogatása és Parolin bíboros mostani moszkvai útja egyaránt azt a képet erősíti Oroszországról a világban, hogy a szankciókkal sújtott hatalom valójában nincs elzárva a világtól, mert a hagyományos keresztény értékek letéteményese és védelmezője egy egyre átláthatatlanabb globális színtéren. Erre ráadásul a Vatikán azzal is ráerősíthet, hogy megnyitja az 1054-es nagy egyházszakadás témáját, illetve a nyugati katolicizmus és a keleti pravoszláv egyház újbóli egyesítésének kérdését, ezzel adva kellő súlyt Moszkvának.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy szintén Ferenc pápasága alatt tartották meg tavaly februárban Kubában a katolikus egyházfő és az orosz pátriárka első, történelmi találkozóját. A bíboros és Kirill sajtó előtt is nyilvános beszélgetése ehhez képest túl nagy áttörést vagy meglepetést nem hozott. „A szentek egyesítenek bennünket, ők állnak a legközelebb Istenhez, és ezért ők azok, akik a leginkább segítenek leküzdeni a kapcsolatokban a múltban tapasztalt nehézségeket és egyre gyorsabban haladni a testvéri ölelés és az eucharisztikus közösség felé” - mondta a bíboros-államtitkár, annak kapcsán, hogy Moszkvában és Szentpéterváron több mint 2,3 millió hívő rótta le kegyeletét Szent Miklós Bariból átszállított ereklyéi előtt. Kirill is ezt méltatta, mint mondta „kivételes esemény volt ez egyházaink történelmében.”

A vatikáni–orosz diplomáciai kapcsolatok egyáltalán nem tekintenek vissza nagy múltra, Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök csak 2009-ben rendelte el a legmagasabb rangú hivatalos kapcsolat felvételét, innentől viszont fölgyorsultak az események. Ő is járt a Vatikánban, de őt még XVI. Benedek pápa fogadta. A távolságtartás egészen a XXI. század második évtizedéig kitartott, ennek oka pedig II. János Pál pápa tevékenységével függ össze: a lengyel egyházfőnek elévülhetetlen érdemei vannak a kommunista diktatúra meggyengítésében, a rendszerváltást megelőző diplomáciai útjai közül kiemelkedik az 1979 júniusában tett lengyelországi látogatás, ahol több millió ember éltette, és látta benne egy új, szabadabb élet reményét.

Sokan tartották úgy, hogy II. János Pál csak felgyorsította Oroszország kelet-európai hegemóniájának meggyengülését, majd megszűnését. A hagyományosan barátságtalan és a rendszerváltással mit sem javuló lengyel–orosz viszonyokon aztán nyilván az sem segített, hogy János Pál egészen 2005-ig ült a pápai trónon – a pápák szokásához híven haláláig.

Migránspártiság

Jóllehet csaknem fél év múlva, 2018. január 14-én tartja a katolikus egyház a migránsok és menekültek világnapját, Ferenc pápa az illegálisan bevándorolni próbálók befogadására buzdított hétfőn. Úgy fogalmazott: az emberi méltóság tiszteletben tartása „arra kötelez, hogy mindig elsőbbséget adjunk az egyén biztonságának a nemzetéhez képest”. A személyi okmányok nélkül érkezőket szívesen kell látniuk a fogadó nemzeteknek, a kormányoknak pedig még több embert kell segíteniük, akik nyomor és konfliktusok elől menekülnek – hangsúlyozta. (MTI)