Nagyon nem szeretik Putyint Európában

A magyarok többsége nem bízik az oroszokban, de Lengyelországhoz képest fasorban sem vagyunk.

Bár nem félnek tőle jobban, mint az Egyesült Államoktól vagy Kínától, a világ nagy része szerint Vlagyimir Putyin elnök Oroszországa helytelenül jár el a nemzetközi politika színterén – derül ki a Pew Research Center legújabb kutatásának eredményeiből. Kifejezetten fontos ez mostanában, amikor Oroszországot a nyugati sajtó jórészt negatív szereplőként kezeli. Az Európai Unió parlamentje egy múlt novemberi, dezinformációs kampányokkal kapcsolatos állásfoglalásában gyakorlatilag egy kalap alá vette a szélsőséges iszlamista, valamint az orosz propagandát. Kontinensünkön hosszú évek óta folyik a vita arról, hogy Európának ellenfélként vagy elengedhetetlen stratégiai partnerként kell-e tekintenie a világ legnagyobb országára. Noha a briteknél, a lengyeleknél vagy a balti államoknál egyértelműen az első verzió érvényesül, a német vagy éppen a magyar politika jól mutatja, hogy utóbbi elvnek is sok képviselője maradt.

Ugyanakkor az emberek véleményéből látszik, hogy a nyugati országok állampolgárai alapjában véve velük szemben álló erőnek tekintik Moszkvát. Európában gondolják a legkevesebben, hogy Putyin helyesen jár el a nemzetközi ügyekben, kontinensünk ebből a szempontból még Észak-Amerikát is lekörözi. Földrészünkön abszolút negatív Oroszország imázsa, még Magyarországon is jóval kevesebben bíznak Putyinban, mint ahányan igen, ez a vizsgált országok közül egyedül Görögországra nem igaz – amiben nyilván közrejátszanak a közös ortodox hagyományok, a történelmi kapcsolatok, valamint a görög társadalom euroszkepticizmusa is.

A szembenállás érzését csak fokozhatta az utóbbi néhány év; az, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei Ukrajnával, valamint Szíriával kapcsolatban is összeütközésbe kerültek egymással. Főleg az európaiak attitűdjére lehetnek hatással az ukrán események: a vasfüggöny leomlása után bő két évtizeddel ismét kontinensünk kapujában folyik konfliktus, az oroszok részvételével. Az sem sokat segít, hogy a szíriai háborúban legalább a terrorizmus elleni küzdelem jelenthetne közös alapot – hiszen a két fél abban sem tud megegyezni, hogy Basár al-Aszad elnök továbbra is az ország legitim ura-e –, így viszont nem sok esély van a kompromisszumra.

Viszont kifejezetten érdekes, hogy Putyin jó döntésképességében még így is több európai ország polgárai bíznak – köztük van Németország és Franciaország is –, mint Trumpéban, akinek a nagy EU-tagállamok közül csak az Egyesült Királyságban és Lengyelországban jobb a megítélése. Nem meglepő az sem, hogy a viharos történelmű, az oroszokkal általában szemben álló lengyelek bíznak legkevésbé Putyinban, nemhiába ők a kelet-közép-európai régióban a románok mellett az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesei. Ezzel kapcsolatban már-már természetesnek látszik: az összes ország közül éppen a lengyelek mondták legnagyobb arányban, hogy komoly fenyegetésnek tartják Oroszországot. Rajtuk kívül egyébként – egy pár héttel ezelőtti felmérés alapján – csak a jordánok tartják számon az oroszokat a három legnagyobb veszélyforrás között.

Mindezt nem árt helyén kezelni, hiszen míg az oroszoktól világszerte 31 százaléknyian tartanak komolyabban, az Iszlám Állam esetében – egy néhány héttel ezelőtti kutatás alapján – kétszer ekkora arányról beszélünk (62 százalék), a klímaváltozástól is jóval többen félnek (61 százalék). A fiatalok körében egyébként világszerte jobb Oroszország megítélése. Miközben még az amerikaiaktól is többen tartanak (35 százaléknyian), mint az oroszoktól, kiderült, hogy a két nagyhatalom megítélése egymás országaiban pozitív irányba halad.

Bár Nyugaton egyértelműen úgy látják, az orosz rezsim korlátozza a szabadságjogokat, máshol megoszlanak a vélemények. Egyértelműen demokratának Putyint csak Tunéziában és Vietnamban, valamint a szubszaharai Afrika egy részében, illetve a Fülöp-szigeteken tartják.