Olcsó és gyors a kínai nagy sebességű vasút

A fejlesztés inkább közszolgálat, mint jó üzlet. De hiába a pozitív hazai példa, külföldön a technológia nem kelendő.

Fejlesztésről legutóbb hétfőn történt újabb bejelentés; eszerint pályára állt a Fuhszing (Fuxing) névre keresztelt, óránként 400 kilométeres csúcssebességgel haladó vasút Tiencsin és Peking, illetve a fővárostól keletre fekvő Hopej (Hebei) tartomány közötti vonalon. Ám nem csak a diákok juthatnak el még gyorsabban a tiencsini tengerpartra: ugyanez a vasúti technológia az üzletemberek között népszerű Peking–Sanghaj-szakaszon már június óta szolgálatban van. A politikai és a gazdasági „fővárosok” közötti, több mint 1300 kilométeres utat így a 4 óra 48 perc helyett 3,5 óra alatt teszi meg a Fuhszing szerelvény, a fejlesztéssel várhatóan tovább növekszik a két állomás közötti utasforgalom. Ez eddig is a világ legforgalmasabb pályája, évente 130 millió utas vált jegyet rá, 2016-ban 6,6 milliárd jüanos bevételt hozott.

Mégis, a nagy sebességű vasutak fejlesztése inkább közszolgálat, mint jó üzlet. A Cajhszin (Caixin) kínai gazdasági hetilap szerint 2016 és 2020 között 3800 milliárd jüant fordít az állam a hálózat bővítésére, ami meghaladja a 2010–2015 közötti ráfordításokat. Az alacsonyan tartott jegyárak és a sokak szerint fölösleges hálózatbővítés a The Economist tavalyi adatai szerint 4000 milliárd jüan kintlevőséget okozott eddig az államnak, ami tovább növekszik majd. A brit hetilapnak nyilatkozó kínai szakértő szerint az összesen 45 ezer kilométeres jövőbeli hálózatból csak 5000 kilométeren elegendő a forgalom, hogy a pálya fenntartsa magát.

Kína ezért igyekszik exportálni technológiáját, ennek érdekében – miként arra az Egyesült Államok Kínát vizsgáló gazdasági bizottsága felhívja a figyelmet – a nagy sebességű vasút Peking diplomáciájának egyik pillérévé vált. Az idén februárban közzétett jelentés szerint 2011-ben kezdte külföldre vinni technológiáját, és tavaly már harminc állammal tárgyalt fejlesztésekről. Míg azonban a hagyományos technológia például Afrikában kelendő, a nagy sebességű vasút hálózatának külföldi fejlesztésével Kína elakadt. A szükséges forrás hiánya miatt 2015-ben Mexikó, tavaly pedig Indonézia mondta vissza fejlesztési szándékát.