Birodalomtól a modernitásig: egy pragmatikus Magyarország – ezzel a címmel jelent meg A Kelet hangjai sorozat harmadik részeként egy Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövettel készült, interjúnak nevezett cikk az amerikai liberális Huffington Poston. Mint mondta, az ország euroatlanti elkötelezettségét a magyarok nyolcvan százaléka támogatja, az egyesült Európa pedig békét hozott a kontinensre.
– Ugyanakkor a prosperitás évei után a gazdasági és pénzügyi válságnak kedvezőtlen hatásai lettek. A válságot az eurózóna krízise, a tragikus ukrajnai események, a migrációs krízis és természetesen a brexit követte. A fősodor elmúlt harminc évben kialakult politikai konszenzusa eltűnt – értékelt a nagykövet. Szerinte a közelmúltbeli események a politika eltérő megközelítését követelik meg. Mint mondta, a józan ész politikájára, pragmatizmusra lenne szükség, de ennek nyomát sem látja Európában.
A visegrádi négyekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, ezen államok vezetése nagyon közel áll a választóikhoz. – A magyar kormány volt az első és eddig egyetlen kormány az Európai Unióban, amely megkérdezte a választók véleményét a migrációs kérdésről, amely az egyik legnagyobb kihívás, amivel Európának szembe kell néznie. Ezáltal képesek vagyunk a népünk kívánsága szerint cselekedni, nem aszerint, hogy mit akarnak az elitek – utalt Szalay-Bobrovniczky a nemzeti konzultációkra és a kvótanépszavazásra.
A londoni magyar nagykövet szerint a V4-ek szembeszálltak az uniós menekültkvótával, és bár rengeteg negatív jelent meg Magyarországról és a térségről, végül úgy tűnik számára, hogy fősodorrá válik a visegrádi perspektíva.
– Célunk, hogy kiegyensúlyozott kapcsolataink legyenek a régió életét befolyásoló nagyhatalmakkal.
Ebbe beletartozik az Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Kína és Törökország.
Az amerikai–magyar kapcsolatok folyamatosan fejlődnek, Magyarország pedig nyit a Kelet felé, növelve a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat az ázsiai országokkal – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Mint mondta, a kormány továbbra is tartja magát az ukrajnai helyzet miatt Oroszországra kirótt szankciókhoz, annak ellenére, hogy azok komoly gazdasági veszteséget okoznak mindkét félnek és nem volt sikeres politikai szempontból sem.
– Magyarország átlátható és pragmatikus kapcsolatot kíván fenntartani Oroszországgal. Úgy gondoljuk, hogy az Európai Uniónak érzékeny, nyílt és őszinte párbeszédet kellene fenntartania Putyin elnökkel
– fejtette ki a nagykövet az interjúban, amely inkább saját cikknek számított, a kérdéseket nem olvashattuk, sőt kritikai szempontoknak sincs nyoma.