A vesztes szocdemek Merkeléket okolják, nélkülük folytatnák

Angela Merkel kancellár lehet, de pártja támogatottsága csökkent. Berlinben már tüntetnek az AfD ellen.

Pezsgőt bonthat a német bevándorlásellenes jobboldali párt, az Alternatíva Németországnak (AfD). A német közmédia megbízásából készült exit poll felmérés alapján már biztos, hogy ők lesznek a harmadik legnagyobb erő a Bundestagban. A felmérések a választás előtt a párt erősödését jelezték, és a bizonytalan szavazóktól is számíthatott voksokra, tehát egyáltalán nem volt elképzelhetetlen a tíz százalék feletti eredmény. Végül 13,2 százalékos eredménnyel a harmadik helyre futott be a párt az eddigi adatok szerint, ezzel a második világháború óta először kaphat székeket a parlamentben radikálisabb jobboldali párt.

Újra a bejutott a Bundestagba a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) is, amely 2013-ban esett ki a parlamentből, most viszont a voksok 10,4 százalékot szerezte meg, amit óriási sikerként ünnepeltek.

A Szövetség ’90 – Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) 9,1, a Baloldal (Die Linke) 9 százalékot kapott az eddigi adatok szerint.

A jelenleg nagykoalícióban kormányzó Kereszténydemokrata Unió – Keresztényszociális Unió (CDU–CSU) pártszövetség és a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) megőrizte első és második helyét, de nagy veszteségeket szenvedtek el, évtizedek óta a legrosszabb eredmény az, amit most elértek. Az SPD támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt, 20,7 százalékos. A közmédiának kancellárjelöltjük, Martin Schulz egyértelművé tette: ellenzékbe vonulnak, és ki van zárva, hogy újra nagykoalícióra lépnének Merkel pártszövetségével. Ekkor valószínűleg a CDU–CSU, a liberálisok és a zöldek koalíciója következhet.

„Kicsit jobb eredményben reménykedtünk, ez egyértelmű” – jelentette ki Angela Merkel, de hozzátette, hogy a stratégiai célt elérték, mert ők a legnagyobb erő a parlamentben, kormányt alakíthatnak, és nélkülük nem lehet kormányt alakítani. Az Alternatíva Németországnak jelenléte a Bundestagban új helyzetet jelent elmondása szerint, és azt közölte: elemzik majd a helyzetet, hogy visszanyerjék az AfD-hez pártolt szavazókat.

Horst Seehofer bajor kormányfő nem fogalmazott olyan diplomatikusan, mint Merkel. A bajor CSU elnöke súlyos csalódásnak nevezte a választás eredményét. Nem csoda: nemcsak a szövetség kudarca szomoríthatja a bajor miniszterelnököt, hanem az is, hogy tartományban sokat rontott a pártja. 39 százalékot értek el Bajorországban, több mint 10 százalékkal kevesebbet, mint 2013-ban, akkor ugyanis 49,3 százalékot kaptak.

Azzal kapcsolatban, hogy a CDU–CSU-tól jobbra álló AfD harmadik erőként debütál a Bundestagban, azt mondta, hogy „támadási felület nyílt” a pártszövetségtől jobbra. „Ezt a felületet kemény küzdelemmel, határozott állásfoglalásokkal kell lezárni” – mondta.

Martin Schulz továbbra is az SPD elnöke maradna, ellenzéki politikát folytatva, ennek a tartalma szerinte egyebek közt az AfD parlamenti jelenléte miatt „a demokrácia védelme” lenne. A vesztes kancellárjelölt és pártelnök botrányosnak nevezte Angela Merkel választási kampányát a törvényhozásba bejutott pártok vezetőinek televíziós fórumán. Hangsúlyozta: az eddigi koalíciós társ vezetője „rendszerszerűen megtagadta a vitát a demokratikus baloldal és a demokratikus jobboldal között”, és ezzel vákuum keletkezett, amelybe benyomult az Alternatíva Németországnak. „A CDU–CSU-nak nagy felelőssége van az AfD megjelenésében, és támogatottságának visszaesése megérdemelt vereség” – fogalmazott Martin Schulz.

A Hír TV élőben jelentkezett Berlinből. A rendőrség adatai szerint hétszázan tüntettek a fővárosban, az Alexanderplatzon. Molinókat hoztak magukkal, és AfD-ellenes szlogeneket skandálnak. Rasszizmussal és idegengyűlölettel vádolják a pártot.

Merkel közölte, hogy tudomásul vette Schulznak azt a bejelentését, hogy az SPD ellenzéki pártként folytatná. Viszont szerinte nem eszik olyan forrón a kását: a választás utáni televíziós fórumon azt mondta, szerinte ezt a kérdést holnap újra meg lehet beszélni, és kitartott amellett, hogy lehetséges a nagykoalíció.

A Keresztényszociális Unió színeiben politizáló közlekedési miniszter, Alexander Dobrindt is keserűnek nevezte a választási eredményt az eddig kormányzó pártokra nézve, de jelezte: elhamarkodottnak tartja az SPD döntését, hogy ellenzékbe vonul, „hiszen mindannyian felelősséggel tartozunk ezért az országért, így a szociáldemokraták is”. Szerinte a CSU számára ez azt jelenti, hogy programját, mindenekelőtt a migrációs és menekültügyi politikát a küszöbönálló koalíciós tárgyalásokon még erőteljesebben kell képviselnie. „A CDU–CSU-tól jobbra álló erőket közömbösíteni kell”– tette hozzá.

A Baloldal csúcsjelöltje, Sahra Wagenknecht hasonló vádakkal illette az elmúlt évek CDU–CSU-kormányzását, mint Schulz Merkelt. Szerinte a nagykoalíció felelős a jobboldali populista párt előretöréséért. A Baloldal egyébként enyhén javított 2013-as eredményén a mostani 9 százalékkal, viszont már nem a harmadik legnagyobb erő a Bundestagban, ezt a pozíciót az AfD birtokolja.

Az Afd csúcsjelöltje, Alexander Gauland azt mondta választási értékelőjében: visszaszerzik az országot, és „hajtóvadászatot” indítanak Merkelék ellen, ezért a kormánynak fel kell majd kötnie a nadrágját. A ZDF-nek azt nyilatkozta, hogy következetes ellenzéki politikát fognak folytatni, amelynek pontos tartalma attól függ majd, hogyan áll össze a kormány. Azt is mondta, hogy a Bundestagot újra a valódi társadalmi viták helyszínévé akarják tenni, az elmúlt években nem így volt szerintük.

A választási részvétel idén magasabb volt, mint négy éve, akkor a választásra jogosultak 71 százaléka járult az urnákhoz, most 76,5 százaléka. Ez még mindig kevesebb, mint 1998-ban, amikor a jogosultak 85 százaléka ment el szavazni. Előtte is volt mélypontja a részvételnek – 77,8 százalék 1990-ben –, de 1998 óta a csökkenést nem sikerült visszafordítani. 2009-ben soha nem látott érdektelenséget jelzett a 70,2 százalékos részvétel, ezen a mostani választás jelentősen javított.