A konzervatív családpolitikát hirdető AfD mégis nagy népszerűségnek örvend a német választópolgárok körében. A legfrissebb felmérések alapján a szavazatok 8,2 százalékát kaphatják majd meg jövő hét vasárnap – ezzel bőven meghaladva a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 százalékos limitet, ráadásul könnyen lehet, hogy a közvélemény-kutatások még alul is mérik a pártot a rejtőzködő szavazók miatt. A statisztikák érdekessége, hogy hosszú évek óta nem volt ilyen sok „harmadik helyezett”. A két fő pártot – az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Uniót (CDU–CSU: 38,1) és Németország Szociáldemokrata Pártját (SPD 24,1) követi, a Baloldali Párt (9,1), a Zöldek (7,7), a Német Szabaddemokrata Párt (FDP: 8,7 százalék) és az AfD – köztük az előrejelzések igen szoros versenyt jósolnak a jövő hét végi választáson.
Az AfD népszerűsége főként Bajorországban nőtt meg ugrásszerűen, de Németország területén egyre kedvezőbbek rájuk nézve az előrejelzések. Szavazótáboruk pedig igencsak sokszínű, annak ellenére, hogy a párt kritikusai úgy látják, csak szélsőjobboldali csoportok, a munkanélküliek és az „újraegyesítés demagóg maradványai” szavaznak majd rájuk. A párt társelnöke, Jörg Meuthen kijelentette, az utóbbi hónapok választási eredményei csak a kezdetet jelentik számukra. Jelenleg egyébként nincsen olyan párt, amellyel koalícióra lépnének (igaz, a többi párt is kizárta a szövetséget velük) de elmondásuk szerint nem kívánnak örökké az ellenzékben maradni.
Amennyiben tényleg az AfD lesz a harmadik legerősebb párt Németországban, igényt formálhatnak a Bundestag alelnöki, illetve a költségvetési bizottság elnöki posztjára is. Azt a törvényt pedig, hogy a legidősebb képviselő tartja a nyitóbeszédet, már megváltoztatták – mert várhatóan egy AfD-s képviselő lett volna az. Maas kitart a mellett, a véleménye mellet, hogy több szabályt már ne változtassanak meg az AfD miatt. Úgy véli, ez lehetőséget adna a pártnak, hogy áldozatszerepben tetszelegjen, és azzal különböztesse meg magát a többi párttól, hogy mindenki ellenük van.
