Az ötletet Angela Merkel érdekesnek és megfontolandónak tartja. Külügyminisztere, Sigmar Gabriel már egyenesen arról beszél, hogy a Vlagyimir Putyin által előterjesztett misszió sikere esetén el lehet gondolkozni a szankciók feloldásán. Emmanuel Macron is érdeklődéssel figyeli a fejleményeket, míg Washington óvatosan csak annyit mond, hogy előbb a részletekben kell megegyezni. Kijev persze nem hisz az egészben, s Moszkva újabb, a konfliktust befagyasztó ármánykodásáról beszél. Az orosz elnök a közelmúltban elővezetett, s a Biztonsági Tanácsba határozat formájában a napokban be is terjesztett elképzeléséről van szó, amelynek értelmében az EBESZ megfigyelőinek védelmét tartva szem előtt, hat hónapra ENSZ-békefenntartókat vezényelnének a Donbaszba. Az első verzióban csak a szeparatisták és az ukrán csapatok közötti frontvonalról volt szó, Moszkva azonban nagy rugalmasságot mutatva beleegyezett abba, hogy a kéksisakosok bárhová elkísérhessék a minszki folyamat előmozdítása érdekében munkálkodó megfigyelőket.
Békefenntartóknak a régióba vezényléséről a minszki megállapodásban nincs szó, az ötlet azonban az aláírás pillanatától ott van a levegőben. A probléma csak az, hogy a kéksisakosok mandátumáról, összetételéről és elhelyezéséről gyökeresen különbözik Ukrajna, a Nyugat, a szeparatista entitások és Moszkva elképzelése. Kijev a számára kedvezőtlen minszki folyamat aláaknázását célul kitűzve ragaszkodik ahhoz, hogy a békefenntartók kizárólag az ő álláspontját támogató országokból érkezzenek, s egyfajta rendőri feladatot lássanak el a Donbasz egész területén, beleértve az orosz–ukrán határ ellenőrzését. Az ukrán elitet sokkolta az orosz javaslat. Egyrészt az elit akarta ezt a kérdést elővezetni, másrészt valójában nem érdekelt a konfliktus gyors megoldásában, mert az csak a belpolitikai gondokra irányítaná a figyelmet. Moszkva érdekei ezzel szöges ellentétben állnak. A Kreml stratégiája az orosz diplomáciai győzelemként értékelhető minszki folyamat továbbvitelén, benne e területnek az oroszbarát erők fizikai és politikai ellenőrzésének megmaradásával garantált különleges státusán alapul. Az orosz államhatár feletti kontrollt is csak a minszki szövegben lefektetett összes többi pont teljesülése esetén engedné át. E feltételek teljesülését figyelembe véve Moszkva a Donbasz demilitarizálásától a szeparatista államok vezetőinek cseréjéig bármiről hajlandó beszélni. A békefenntartó misszió célja az ő olvasatában kizárólag a megfigyelők védelme, s nem egyezik bele abba, hogy kizárólag vele szemben álló országok katonáiból álljon. A két szeparatista köztársaságnak egyáltalán nincs szüksége a kéksisakosokra, de hallgatnak Moszkvára, míg Berlin és Párizs, különösen pedig az előbbi az ukrán makacsságba kissé belefáradva kapva kap az orosz ötleten. Merkel vélhetően már előzetesen áldását adta rá, s láthatóan kész bármilyen alkalmat megragadni, ami előrelendítheti a konfliktus megoldását.
Idén ez már nem az első, a kelet-ukrajnai konfliktus megoldását célzó javaslat, ám azok elbuktak: előbb a kelet-ukrajnai elit terve, majd Macronnak a minszki folyamat aktiválására irányuló törekvése, végül Moszkva csendes egyezkedési kísérlete Washingtonnal. Ezzel együtt a világban felgyorsult mozgások kilendíthetik a holtpontról az ukrán válságot is.
