Észak-Korea hivatalos bejelentése szerint sikeresen tesztelt vasárnap egy hidrogénbombát. Az állami tévében azt közölték, hogy a bomba interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető. Az észak-koreai tévé szerint a teszt elvégzésére Kim Dzsongun, az ország vezetője adott utasítást. Ez volt az elzárkózó diktatúra hatodik kísérleti atomrobbantása.
Már a bejelentés előtt sejteni lehetett, hogy kísérleti atomrobbantás történt, mivel két erős földrengést lehetett észlelni, amelynek epicentruma az ismert Phunggje-ri kísérleti telepnél lehetett. Az első rengés erősségét a Richter-skálán 6,3-asnak mérte a dél-koreai, a kínai és az amerikai földrengéstani intézet, és körülbelül 10 kilométerrel a felszín alatt indult el. A második pedig, amely a kínai intézet szerint 4,6-es erősségű volt, közvetlenül felette, a földfelszínről, nyolc perccel később. Az első rengést közép-európai idő szerint 5 óra 34 perc körül észlelték.
Abból, hogy az első rengés 6,3-as erősségű volt, arra lehet következtetni, hogy ez volt Észak-Korea eddigi legnagyobb erejű kísérleti atomrobbantása, legalább 10-szer akkora (száz kilotonnás), mint a tavaly szeptemberi ötödik – közölte szinte egybehangzóan a dél-koreai és a japán földrengéstani intézet, valamint a szöuli nemzeti egyetem egyik nukleáris mérnök-professzora.
A dél-koreai hadsereg megerősítette, hogy az első rengés mesterséges volt, riadót rendeltek el, és műveleti készültségbe helyezték a nukleáris válságokra reagálni hivatott egységet. Mun Dzsein dél-koreai elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot.
A japán kormány az ország földrengéstani intézetének információi alapján megerősítette, hogy Észak-Korea kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Kono Taro külügyminiszter újságíróknak beszámolt arról, hogy Tokió tiltakozott Észak-Koreánál a robbantás miatt és elfogadhatatlannak nevezte.
Az észak-koreai határhoz közel lévő Jancsi kínai város egyes lakosai arról számoltak be, hogy körülbelül 10 másodpercen át érezték az első rengést, majd a másodikat is.
Észak-Korea néhány órával korábban jelentette be, hogy „nagy pusztító erejű” hidrogénbombát fejlesztett ki, amelyet fel lehet szerelni az új interkontinentális ballisztikus rakétákra, s amelyet Kim Dzsongun elnök vasárnap személyesen is megvizsgált. Dél-koreai médiumok áprilisban jelentették, hogy Észak-Korea befejezte az előkészületeket egy újabb kísérleti atomrobbantáshoz.
A megbékítés politikája Phenjannal szemben nem működik – hangsúlyozta vasárnapi Twitter-üzenetében Donald Trump amerikai elnök. Trump az Egyesült Államok számára rendkívül ellenségesnek és veszélyesnek nevezte a phenjani nukleáris robbantást.
Az elnök annak a nézetnek adott hangot, hogy „Észak-Korea lator állam, amelynek a magatartása immár fenyegetést és a zavar forrását jelenti Kína számára is, amely segíteni kíván ugyan, de ez egyelőre kevés sikerrel járt”. Az elnök üzenete az első amerikai reagálás volt Phenjan vasárnapi bejelentésére. Korábban a Fehér Ház azt közölte, hogy Trump telefonon beszélt Abe Sinzó japán miniszterelnökkel, és megvitatta vele „az Észak-Koreára gyakorolt nyomás maximalizálása érdekében teendő lépéseket”. Az erről szóló közleményből azonban nem derült ki, hogy a beszélgetés a feltételezett észak-koreai atomkísérlet előtt vagy után történt.
A legújabb észak-koreai kísérleti nukleáris robbantás új nagyságrendű fenyegetést jelent – hangsúlyozta vasárnapi nyilatkozatában a brit külügyminiszter. Boris Johnson a Sky News televíziónak nyilatkozva újabb vakmerő provokációról beszélt. Annak a nézetnek adott hangot, hogy Észak-Korea – mint fogalmazott – még közelebb került a hidrogénbomba előállításához, ami szavai szerint új dimenziójú fenyegetést jelent. A miniszter leszögezte ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia előnyben részesíti a válság diplomáciai megoldását és ellenez mindenfajta „katonai opciót”.
Tárgyalásokra szólított fel minden érintett felet az orosz külügyminisztérium, amely ezt tartja az egyetlen lehetséges eszköznek a Koreai-félszigeten kialakult válság rendezésére. Egyúttal arra figyelmeztetve, hogy Phenjan számára súlyos következményekkel jár, ha folytatja a nukleáris fegyverek elterjedését gátoló rend aláásását.
Emmanuel Macron francia államfő szerint újabb phenjani provokáció történt, és mindenekelőtt arra van szükség, hogy a nemzetközi közösség visszatérítse Phenjant a tárgyalások útjára, és rákényszerítsék nukleáris programjának beszüntetésére.
