Akár a néhány évvel ezelőtti kivándorlási hullám is megismétlődhet Koszovóban – legalábbis vannak erre utaló jelek. A szerb közszolgálati televízió, az RTS csütörtök éjjeli helyszíni riportja szerint Pristinában rengetegen várakoztak az autóbusz-pályaudvaron, ahonnan Belgrád, majd Nyugat-Európa (főként Svájc és Németország) felé vették az irányt. A buszjegyek elővételben fogytak el, a helyszínen már nem lehetett vásárolni – ez már a negyedik ilyen éjszaka volt.
Nem ez lenne az első elvándorlási hullám Koszovóban. 2014–2015 fordulóján amiatt indultak el a Nyugatra, mert felröppent a hír: Németországban több ezer munkahely betöltetlen. A koszovói albánok közül akkor sokan a szabályokat megszegve, vízum nélkül vágtak neki az útnak. A koszovóiak jelentős része akkor illegálisan lépett be az EU területére, s hiába nyújtottak be menedékkérelmet. Mivel gazdasági bevándorlóként érkeztek a Nyugatra, sokukat visszatoloncolták a fogadó államok. Az RTS helyszíni riportjában azonban akadt olyan megszólaló, akit korábban visszaküldtek, ám ő ismét szerencsét próbálna.
A koszovói belügyminisztérium persze tagad, szerintük nincs szó újabb kivándorlási hullámról. Tény, most nehezebb bejutni az EU területére, mint két évvel ezelőtt, amikor még átjárható volt a szerb–magyar zöldhatár – akkor ötvenezer koszovói sétált át Magyarországra. A vízumigénylés elbírálása akár két hónapba is telhet Koszovóban, ez is nehezítheti a kivándorolni szándékozók dolgát.
De mégis, miért akarnak távozni a koszovóiak? A helyszíni riportban nyilatkozók egyik érve a politikai bizonytalanság. A június 11-i előre hozott választás óta még mindig nincs kormány. A győztes, úgynevezett háborús koalíció három nagy pártjának vezetői mind részt vettek a Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) vezetőiként az 1998–1999-es, szerbekkel vívott, NATO-bombázással támogatott katonai konfliktusban. Egyiküket, Ramush Haradinajt bízta meg végül pénteken a koszovói államfő a kormányalakítással, miután az eddigi miniszterelnök, Isa Mustafa pártja a vesztes választási koalíciót elhagyva csatlakozott Haradinajékhoz, feloldva a voksolás után kialakult patthelyzetet. A pristinai parlament pénteken megválasztotta a házelnököt, így minden akadály elhárult a kormányalakítás elől – ez akár már szombaton megtörténhet. A korábbi katonai vezető egyszer már (2004–2005-ben) vezette az akkor Szerbiától még nem függetlenedett Koszovót. Haradinaj annak idején azért mondott le, mert a hágai Nemzetközi Törvényszéken vizsgálat folyt ellene. Kétszer is felmentették, ám Szerbia továbbra is háborús bűnösnek tekinti.
A kivándorolni szándékozó albánok másik fő érve az volt, hogy lehetetlen megélni az országban. – Munka nélkül nincs semmi. Magyarországra, aztán tovább. Otthon hagyom a családom, de nincs más választásom – jelentette ki az egyik buszra váró. A koszovói albánok magyarországi jelenléte az elmúlt években egyre láthatóbb, sokan például pékséget nyitottak hazánkban. A déli határzár megépülése azonban a koszovói érkezők számában is csökkenést eredményezett. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikái szerint 2014-ben még 809 idegenrendészeti kiutasítást hajtottak végre koszovóiakkal szemben, 2015-re ez a szám 322-re csökkent, 2016-ban pedig már csak 47 ilyen eljárást folytattak le.
