A kormányfő a 82. szaloniki nemzetközi vásár megnyitóján leszögezte: országa gazdasága 9 év visszaesés után idén először növekedni fog, 2001 óta nem bővült a jelenlegihez mérhető ütemben a foglalkoztatás, és egyre nő a külföldi befektetők érdeklődése Görögország iránt.
Megjegyezte, hogy a héten Athénba látogató francia elnököt, Emmanuel Macront kísérő egyik üzletember szerint az eurózónából való kilépés, a grexit veszélye helyett ma Görögországot leginkább a Grinvestment (beGruházás) kifejezéssel lehet leírni.
„Biztos vagyok abban, hogy jövő ilyenkor a hitelezők felügyelete már véget ér”
– hangoztatta Ciprasz. Görögország gazdasága azt követően dőlt kis híján romba, hogy kiderült, az előző évtized kormányai eltitkolták az államháztartás valós számait; a költségvetés hiánya és az államadósság is az egekbe szökött. Görögország 2010 óta 260 milliárd euró értékben több mentőcsomagot is kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Uniótól és az eurózóna tagállamaitól, cserébe viszont bele kellett egyeznie, hogy a hitelezők szigorú államháztartási reformot, sorozatos megszorításokat várnak el a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében. A válság következtében a gazdasági kibocsátás mintegy negyedével csökkent, és munkahelyek tízezrei szűntek meg, ami miatt a munkanélküliség továbbra is több mint 20 százalékos. A kormány idén 2 százalékos növekedésre számít.
Ciprasz radikális baloldali pártja azzal az ígérettel került hatalomra, hogy véget vet a mentőcsomagok és megszorítások sorozatának, de ez oda vezetett, hogy az ország két évvel ezelőtt csődbe ment, és kis híján el kellett hagynia az euróövezetet, ezért Ciprasz kénytelen volt újabb mentőcsomag fejében folytatni a takarékossági intézkedések sorozatát.
