Az izgalmak valójában annál a kérdésnél kezdődnek, hogy vajon ki lesz a harmadik? És kivel köt koalíciót Merkel? Ha az FDP nagyon jól szerepel, a kancellár talán őket választaná. Erre meg is van minden esély, a közvélemény-kutatások szerint az FDP valóban nagyon jó kampányt zárt: nemcsak hogy mindenképp visszajutnak négy év kihagyás után a parlamentbe, de jelenleg éppen fej fej mellett versenyeznek a Die Linkével és az AfD-vel a harmadik helyért. De a Zöldek is nagyon unják már a tizenkét éve tartó ellenzékiségüket, és Merkel mellett szívesen visszatérnének a hatalomba.
A jövőbeli koalíció mellett az AfD sikerének a mértéke még a választás nagy kérdése. A 2013-ban euróellenes pártként alakult szervezet 2015 nyarára majdnem eltűnt a politikai életből, de a menekültválság aztán új lendületet adott neki. A bevándorlásellenes párt egy régi vágású nyugatnémet konzervatív öregúrral, Alexander Gaulanddal és egy fiatal, leszbikus, liberális üzletasszonnyal, Alice Weidellel vág neki a választásoknak. Ma stabilan tíz százalék felett állnak. Az AfD bázisa a német fővárosban főleg a kelet-berlini lakótelepek világa. Például Lichtenberg, ahová stílszerűen a barna színű metró visz ki. A tavalyi berlini tartományi választásokon az AfD itt néhol húsz százalék feletti eredménnyel futott be. Hiába hirdeti a Die Linke Berlin keleti kerületeiben óriásplakátokon, hogy ők „a Kelet hangja”, az AfD sikeresen halászik az egykori kommunista állampárt idősebb hívei között. – Szégyen minden egyes százalék, amit ez a párt kap – mondja Hildegard, egy elegáns, idős hölgy, aki két kiskutyával sétál a Görlitzer parknál, vagy ahogyan csak röviden becézik, a Görlinél. A környék egyébként a fekete-afrikai kábítószer-kereskedőkről hírhedt, és ez sokakat zavar. Egy sarki kioszkban Werner támasztja a pultot: ő például éppen a Görli miatt készül az AfD-re szavazni. – Nem nagyon tetszik nekem a párt, de másképp nem tudok az asztalra csapni – mondja, s közben tényleg rácsap egyet a műanyag pultocskára.
Ima Merkelért
