Két kérdésre szűkült a németországi választás tétje

Már a főváros baloldali fellegvárában sem bíznak a szociáldemokraták győzelmében.

Nem kíséri túl sok érzelem Németországban a célegyenesbe fordult választási kampányt. A német fővárosban is csak akkor téma a voksolás, ha külön rákérdezünk. A vasárnapi maratonról és az azt kísérő útlezárásokról bizonyosan többen beszélnek. – Nagy izgalommal várom a vasárnap estét, hogy ki is lesz a kancellár – mondja Max, egy Berlinben élő fiatal bajor ügyvéd. De amikor megrökönyödötten néz rá mindenki, hangosan felnevet. Nem bíznak a szociáldemokraták (SPD) sikerében már itt, Kreuzbergben sem, pedig ez a berlini kerület a baloldal fellegvára. Ebben a negyedben csupán az a kérdés, hogy a három baloldali párt, a szocdemek, a Zöldek és a Baloldal (Die Linke) közül melyik fut be elsőnek. Azért persze ez a környék sem vegytiszta politikailag, az egyik pizzériában például, ahol rögtönzött közvélemény-kutatást tartok, minden pártnak akad híve. Még a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) is talál megértést, mégpedig éppen az olasz pincér részéről. Őt főleg az zavarja, hogy Berlinben csökken a német nyelv szerepe. Az AfD-re nem szavazna, de örül neki, hogy ez a vélemény is megjelenik majd a német parlamentben.

A többiek, akik viszont mind németek, már kevésbé ilyen lelkesek. Brigitte például a szocdemekre akart volna szavazni, de annyira dühös lett mostanra Martin Schulzra, hogy végül a Die Linke mellett döntött. – A szocdemekre ráfér egy hatalmas pofon, hogy végre észhez térjenek – fakad ki a Berlinben élő reklámtanácsadó. A balliberális Zöldekről se jobb a véleményük. – A párt mindenképp be akar állni Merkel mellé, ehhez viszont az én szavazatomat nem kapják meg – indokolja Max, hogy ő ráadásul a Zöldek tagjaként miért ikszel át a Die Linkére. A jobboldali liberális Szabaddemokratáknak (FDP) a társaságból egyedül Niki szavaz bizalmat.

Szerinte a német politikát éppen az FDP tudja dinamikusabbá tenni. Valójában két fontos kérdésre szűkült a vasárnapi németországi parlamenti választások tétje. Az egyik: milyen koalícióban lesz Angela Merkel negyedszerre is Németország kancellárja? Merkel győzelme ugyanis nem kérdéses, hónapok óta magabiztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat. Bár valószínűleg valamennyit veszíteni fog négy évvel ezelőtti eredményéhez képest, még most is 35-38 százalék közé mérik. Ezzel szemben Martin Schulznak, a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltjének nem sikerült valódi kihívóvá válnia. Hiába tette a szociális problémákat kampánya központi témájává, a német társadalom láthatóan inkább az Angela Merkel jelentette stabilitást választja. Az SPD történelmi vereségre készülhet valamivel húsz százalék feletti eredménnyel. Igaz, a szocdemeknek nehéz dolguk volt: a kormányzó keresztény uniópártok (CDU/CSU) koalíciós partnereiként nem hangzik túl hitelesen szájukból a kormánykritika.

Az izgalmak valójában annál a kérdésnél kezdődnek, hogy vajon ki lesz a harmadik? És kivel köt koalíciót Merkel? Ha az FDP nagyon jól szerepel, a kancellár talán őket választaná. Erre meg is van minden esély, a közvélemény-kutatások szerint az FDP valóban nagyon jó kampányt zárt: nemcsak hogy mindenképp visszajutnak négy év kihagyás után a parlamentbe, de jelenleg éppen fej fej mellett versenyeznek a Die Linkével és az AfD-vel a harmadik helyért. De a Zöldek is nagyon unják már a tizenkét éve tartó ellenzékiségüket, és Merkel mellett szívesen visszatérnének a hatalomba.

A jövőbeli koalíció mellett az AfD sikerének a mértéke még a választás nagy kérdése. A 2013-ban euróellenes pártként alakult szervezet 2015 nyarára majdnem eltűnt a politikai életből, de a menekültválság aztán új lendületet adott neki. A bevándorlásellenes párt egy régi vágású nyugatnémet konzervatív öregúrral, Alexander Gaulanddal és egy fiatal, leszbikus, liberális üzletasszonnyal, Alice Weidellel vág neki a választásoknak. Ma stabilan tíz százalék felett állnak. Az AfD bázisa a német fővárosban főleg a kelet-berlini lakótelepek világa. Például Lichtenberg, ahová stílszerűen a barna színű metró visz ki. A tavalyi berlini tartományi választásokon az AfD itt néhol húsz százalék feletti eredménnyel futott be. Hiába hirdeti a Die Linke Berlin keleti kerületeiben óriásplakátokon, hogy ők „a Kelet hangja”, az AfD sikeresen halászik az egykori kommunista állampárt idősebb hívei között. – Szégyen minden egyes százalék, amit ez a párt kap – mondja Hildegard, egy elegáns, idős hölgy, aki két kiskutyával sétál a Görlitzer parknál, vagy ahogyan csak röviden becézik, a Görlinél. A környék egyébként a fekete-afrikai kábítószer-kereskedőkről hírhedt, és ez sokakat zavar. Egy sarki kioszkban Werner támasztja a pultot: ő például éppen a Görli miatt készül az AfD-re szavazni. – Nem nagyon tetszik nekem a párt, de másképp nem tudok az asztalra csapni – mondja, s közben tényleg rácsap egyet a műanyag pultocskára.

Ima Merkelért

– Egy csendes imát mondjunk el minden este a mostani, hivatalban lévő kancellár mandátumának meghosszabbítása érdekében, mert a lehetőségek közül, amelyek ma nyitva állnak a német polgárok előtt, magyar nézőpontból a mostani kancellár mandátumának meghosszabbítása az érdekünk – mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő elismerte, hogy választásában talán pártszimpátiája is szerepet játszik, hiszen az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió és a Fidesz is az Európai Néppárt tagja. Ugyanakkor ennél sokkal fontosabbnak tartotta, hogy a szociáldemokraták milyen tiszteletlenül és bántó módon beszéltek a magyarokról. Orbán Viktor szerint ezek után nem lehet kétségünk afelől, hogy a magyarokkal barátságosabb kancellár mellett érdemes letenni a voksunk. (MN)