A sok évtizedes közös állami múlton és az uniós tagságon kívül jelenleg is több hasonlóságot lehet felfedezni Csehországban és Szlovákiában. Mindkét országban rendkívül gyenge lábakon áll és megosztott az ellenzék, ráadásul három hét különbséggel mindkét országban választások lesznek, Csehországban októberben parlamenti, Szlovákiában novemberben megyei szinten voksolnak az állampolgárok. Megélénkült a politikai közélet, hétfőn Pozsonyban korrupcióellenes tüntetés zajlott. Jelenleg ugyanis valóban csak ez az egy hívószó, amely az utcára tudja szólítani a kormány munkájával elégedetleneket, az ellenzéki erőkkel szimpatizálókat.
Nem vagyunk ellenzék, nem vagyunk a média, nem szálltunk rá Kalinákra sem, mi csak azt akarjuk, hogy a jog mindenkire egyformán vonatkozzon
– mondta az egyik diák felszólaló Pozsony óvárosában a harmadik Nagy korrupcióellenes menetnek elnevezett hétfői rendezvényen, amelyen pár ezer, főként fiatal vett részt. De miközben Robert Kalinák belügyminszterre egyre jobban ráégnek a korrupciós vádak, Robert Fico szlovák kormányfő sorozatosan megvédi fő smeres harcostársát. A fejeket követelők lába elé augusztusban Robert Plavcant, a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt által delegált oktatási minisztert lökte, miután kiderült, hogy gyanús körülmények között alakult baráti cégekhez folytak milliárdos nagyságrendű uniós támogatások. A taktika bejött, Fico így legalább azt kommunikálhatja, ő megtesz mindent a gyanús vagyonszerzések feltárásáért.
A tüntetők soraiban valóban nem voltak láthatóak pártjelvények, nem szólaltak fel politikusok, de a korábbi civil akciókból ismert figurák azért nem maradtak el. Ott volt például az a Vladimír Crmoman, aki a kicsit a magyar Tanítanék Mozgalomnak megfeleltethető szlovák pedagógusszerveződés központi alakja volt tavaly kora tavasszal. Akkor erősen politikai élű országos tüntetéssorozat bontakozott ki Robert Fico újbóli kormányra kerülésének megakadályozására. A szociáldemokrata vezetésű kormánynak azonban nincs túl sok oka az aggodalomra, a Smer 27 százalékos támogatottsággal magabiztosan vezeti a népszerűségi listákat, és országos szinten bebetonozhatja pozícióját a november 4-i megyei választásokon, ahol a pártok a helyi erős embereiket helyezhetik kulcspozíciókba.
Mint azt Tokár Géza felvidéki politikai elemző lapunknak elmondta, a tüntetésnek az elégedetlenség kimutatásán túl nem sok hatása lehet, bár az is igaz, ezek a megmozdulások már több parlamenti képviselőt is kitermeltek az évek során, Igor Matovic vagy Richard Sulík ellenzéki politikusok is itt kezdték. Az ilyen akciók persze magukban hordozzák a veszélyt, hogy lendület híján öncélúvá válnak és különböző politikai erők sajátítják ki maguknak.
Csehországban azért talán érdekesebb fordulatokat vesz az október 20–21-re kitűzött parlamenti választást megelőző kampány. A legnépszerűbb párt, a kormányon lévő ANO (a név jelentése igen, egyben az Elégedetlen Polgárok Akciója rövidítése) elnökét, a milliárdos Andrej Babist megfosztotta mentelmi jogától a parlament, így a rendőrség vádemelési javaslattal élhet személye ellen. A gyanú szerint a befektető-politikus egy tíz évvel ezelőtti uniós pályázaton törvénybe ütköző módon szerzett pénzt egy idegenforgalmi vállalkozásának. Babis ennek ellenére jól navigál a közéletben, és bár tavasszal távoznia kellett pénzügyminiszteri posztjáról, időnkénti migránsellenes nyilatkozataival magabiztosan uralja a közélet témáit. A korrupciós vádakat természetesen tagadja, erre azzal is ráerősített, hogy a személye elleni mentelmi határozatot támogatta. Azt is jól érzékeli, hogy a csehek amellett, hogy nem túl nyitottak az uniós menekültpolitikára, az euroszkepticizmus is sok hívőt szerzett magának. Az elsők között reagált például Emmanuel Macron Európa újraindításáról szóló párizsi beszédére, mondván, a francia államfőnek először saját országát kellene rendbe tennie, és nem kéne beleokoskodni az unió életébe. Az ANO biztos befutó az első helyre, a párt 30 százalék körül áll a közvélemény-kutatások élén, míg koalíciós társa, a szociáldemokraták 13 százaléknyi szavazatot tudnak összegyűjteni.