Csecsenföld összlakossága 1,4 millió fő. A köztársaság fővárosában megtartott tiltakozáson sajtóbeszámolók szerint 1,1 milliónyian vettek részt. A grozniji megmozdulás résztvevői arra szólították fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vesse latba befolyását a mianmari erőszak leállításához. Videoüzenetében Ramzan Kadirov csecsen vezető a rohingák elleni katonai fellépést a holokauszthoz hasonlította.
„Ha Oroszország támogatni fogja ezeket a sátánokat (a mianmari kormányhadsereget), akik ma bűncselekményeket követnek el, akkor ellene vagyok Oroszország álláspontjának, mert saját megítéléssel, saját állásponttal rendelkezem” – hangoztatta. Kijelentését követően a nap folyamán később Kadirov a Telegram üzenetközvetítőn működő csatornáján hűségnyilatkozatot tett Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett. „Nemegyszer kijelentettem, hogy elnökünk hűséges gyalogos katonája vagyok, kész vagyok végrehajtani a főparancsnok bármilyen nehéz parancsát és az életemet adni érte” – írta. Kadirov köszönetet mondott Putyinnak azért, hogy elítélte a mianmari erőszakot, és felszólította a ranguni vezetést, hogy legyen úrrá a helyzeten. Az orosz vezető a kínai Hsziamenben beszélt erről, amikor a BRICS országok csúcstalálkozójának apropójából találkozott Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni Kadirovnak az orosz politikával való szembefordulását kilátásba helyező bejelentését, arra hivatkozva, hogy azt nem állt módjában részleteiben megismerni. Az orosz fegyveres erők a kilencvenes években két háborút vívtak meg Csecsenföldön. Kadirov az apjával, Ahmad Kadirov volt csecsen elnökkel együtt előbb a szakadárok oldalán harcolt, majd átállt Moszkva oldalára.
Vasárnap többtucatnyi muzulmán férfi tüntetett Mianmar moszkvai nagykövetsége előtt. A megmozdulást nem egyeztették előre a hatóságokkal. Hétfőn újabb tiltakozás volt a diplomáciai képviselet előtt, a rendőrök húsz embert előállítottak.
Az északnyugat-mianmari Arakán államban múlt héten rohinga lázadók összehangolt támadást indítottak több rendőrőrs és egy katonai támaszpont ellen. Az Arakáni Rohinga Üdvhadsereg (ARSA) nevű lázadócsoport rajtaütései nyomán fegyveres összecsapások törtek ki, és a mianmari hadsereg „tisztogató műveletbe” kezdett. A harcokban több mint négyszáz ember – zömében rohinga gerilla – vesztette életét. Az ENSZ hétfői jelentése szerint a rohingák közül eddig 90 ezren menekültek át Bangladesbe. Az orosz külügyminisztérium a múlt héten elítélte a muszlim rohinga kisebbséghez tartozó lázadók akcióit.
Moszkva fejlődő országokkal kapcsolatos hivatalos állásfoglalásai többnyire abból indulnak ki, hogy a hivatalban lévő kormányoknak joguk van önálló, külföldi beavatkozástól mentes belpolitikát folytatni.
Arakán államban több mint egymillió rohinga él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák.
Felhagy a migránsok kimenekítését célzó műveleteivel a máltai Moas civil szervezet a Földközi-tengeren, helyette a Mianmarból menekülő muszlim rohinga kisebbség támogatására összpontosít – jelentette hétfői közleményében a civil szervezet. Habár a Moast „aggasztja a líbiai helyzet és az Európai Uniónak az Észak-Afrikából Európába érkező migrációs hullám megállítására tett lépései”, „nem akar egy olyan mechanizmus részévé válni, amely nem látja szívesen a tengerből kimenekített és segítségre szoruló embereket, és nem teremt nekik biztonságos kikötőket” – áll a jelentésben. „Egyszerűen képtelenek vagyunk embereket kimenteni, és utána arra kényszeríteni őket, hogy térjenek vissza Líbiába” – közölte Regina Catrambone, a Moas társalapítója.
A Moas 2014 óta több mint 40 ezer embert mentett ki a Földközi-tengerből.
