Nem akar az EU perifériáján rekedni Közép-Európa

Krynica jó irányt ad az együttműködésre, Varsó azonban még keresi a hangot a régiós vezető szerephez.

A kétsebességes EU nem a jövő, hanem a múlt és a jelen. A csatlakozás után 13 évvel Közép-Kelet-Európában az Európai Unió az emberek számára egyáltalán nem a boldog történelmi beteljesülés, hanem egy elveszett illúzió. A szociális Európa csak szavakban létezik. A keleti áruk nem tudnak a nyugati piacokra jutni, korlátozzák a munkaerő szabad áramlását és hatalmas a különbség a bérekben. Az Európai Unió keleti és nyugati része között drámaian nyílik az olló, ami már e szövetség rendszerhibája. A migráció csak egy a sűrűsödő kihívások között, a fő kérdés azonban ma az, hogy a jelenleg gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan is széttördelt Európa lehet-e egységes? Vona Gábor festette le eképpen Krynicában felszólalva az Európai Unióban uralkodó állapotokat.

A Jobbik elnökének helyzetértékelése tökéletesen beleillett a 27. Krynicai Gazdasági Fórum összképébe. Különösen a lengyel felszólalók fogalmaztak meg erős bírálatot Brüsszellel szemben. Andrzej Duda államfő arra figyelmeztetett, hogy a többsebességű tendenciák elmélyülése az Európai Unió végét jelentheti. Brüsszel protekcionizmusát és az Emmanuel Macron által hangoztatott terveket ostorozta Mateusz Morawiecki pénzügyminiszter. A köztársasági elnök kabinetfőnöke, Krzysztof Szczerski arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugat szemében Közép-Európa minden rossz megtestesítője, míg a baloldali exkormányfő Leszek Miller az eurózónán kívül maradók marginalizálásától óvott. Arra, hogy térségünk az Európai Unió perifériáján reked, a szakértők többsége is figyelmeztetett. Az Európa jövőjéről folyó vitákat hallgatva tehát megalapozottnak tűnik Vona Gábor lapunknak hangoztatott elképzelése, miszerint a Jobbik szinte minden lengyel párt felé megtalálhatja az utat. A bérunióról szóló elképzelések népszerűsítése és támogatók szerzése mellett ezért is utazott Krynicába, ahol a minden eddiginél több, 3850 vendég és mintegy 600 újságíró a varsói Keleti Kutatások Intézete és az általa felkért partnerek 300 feletti programja között válogathatott. „Itt két nap alatt két havi munkát lehet elvégezni, ezért meglepő, hogy a magyar kormány idén milyen alacsony szinten képviselteti magát” – jegyezte meg a Jobbik elnöke, aki először kapott meghívást Krynicára.  

A már említett marginalizálódás megakadályozásának valóban komoly terepe Krynica, eszköze pedig a visegrádi együttműködés. Az összefogás ugyanis megkerülhetetlenné teszi Közép-Európát, amely a régiós piac racionalizálásával, a szerepek leosztásával, egyes területek működésének összehangolásával és nem utolsó sorban az infrastruktúra fejlesztésével is erősítheti versenyképességét. Feltéve, hogy a marginalizálódástól félve nem fordulnak el Közép-Európától. Az egységes fellépés kulcsa emellett, hogy képesek lesznek-e ezek az országok felsorakozni a térség mozdonyának számító Lengyelország mögé.

Balázs Péter volt külügyminiszter szerint Lengyelország válaszúton van, hiszen érzi annak a felelősségét, hogy a brexittel a centrumon, az eurózónán kívüli legnagyobb ország maradt. E kettős kötődést jelképezi szerinte egyrészről a weimari háromszög, másrészről az egyre kevésbé működő V4. „Varsó e vonalon manőverez, de lassan döntenie kell, s míg Tusk alatt e két irányt összhangban tudta tartani, addig most egyre látványosabban bezárkózik, s vonul a durcás, a magyarhoz hasonló álláspontba” – fogalmazott lapunknak Balázs Péter.  A magyar és a lengyel pozíciókat nagyon hasonlónak látja lapunknak nyilatkozva Vona Gábor, nem zárva ki ugyanakkor, hogy adott esetben Varsó még a mag Európa mellett dönthet. A politikus felhívja a figyelmet a két ország súlya közötti különbségre. „Lengyelország esetében felmerülhet, hogy az Európát irányító nagy játékosok közé kerüljön, míg Magyarország esetében ilyen stratégia nem létezik” – fogalmazott a Jobbik elnöke, megjegyezve, hogy a Varsónak ehhez össze kell hangolni a régiós törekvéseket. Ezt a politikus szerint nem segíti a lengyel politika különösen orosz irányban tapasztalható hiszterizáltsága. „Varsó az egyenlő távolságtartás elvét követve válhat a régió igazi vezetőjévé, s így találhat saját, önálló hangot Kelet-Közép-Európának” – véli Vona Gábor.