Orbán Viktor üzletelt, és a szélirányról is beszélt Vietnámban

Kórházat és vízipari beruházásokat ígért a kormányfő Vietnámnak. Előbbivel már Bajnai is próbálkozott.

Egészségügyi ipar, vízgazdálkodás és vízipar, informatika, valamint mezőgazdaság, és élelmiszer-biztonság – ezekben működhetünk együtt a jövőben Vietnámmal, már ha minden jól megy. Hiszen bár Orbán Viktornak a délkelet-ázsiai országban tett látogatása alatt sok szép szó elhangzott, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a közös sajtótájékoztatókon túl nehéz az ilyen kapcsolatokat tartalommal megtölteni.

Jelenleg úgy tűnik, inkább mi fektetünk be az országba, mint fordítva. A delegáció tagjaként szintén az országba érkező Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítása alapján bejelentette, hogy Magyarország és Vietnám között már lebonyolítottak két sikeres kötött segélyhitelprogramot, ezek egy víztisztítómű és egy tartományi népesség-nyilvántartási rendszer kivitelezését foglalták magukban. Erre alapozva indult meg egy egészségügyi témájú kötött segélyhitelprogram, amelynek keretében Can Tho városában 60 millió euróból 500 ágyas onkológiai kórházat épít Magyarország – ismertette, hozzátéve, hogy hétfőn az Eximbank aláírta az erről szóló finanszírozási szerződést. Több magyar lap is kiszúrta egyébként, hogy nyolc évvel ezelőtt Bajnai Gordon kormányfőként nagyon hasonló beruházást ígért meg.

A miniszter közölte: a vietnámi gazdaság bővülését, igényeit, valamint a nemzetközi szinten is versenyképes magyar iparágakat látva most az a döntés született, hogy egy minden eddiginél nagyobb és átfogóbb kötött segélyhitelprogramot indít Magyarország, immár 440 millió euró értékben. Ebben eddig 11 vietnámi projekt megvalósításáról állapodtak meg, köztük öt vízgazdálkodási – egy víztisztítómű, egy vízerőmű, valamint városi csatorna- és vízhálózatok modernizálása, illetve építése – és négy egészségügyi projektről, utóbbi három általános és egy szülészeti-nőgyógyászati kórház építését foglalja magában. A fennmaradó két beruházás közül az egyik egy radioaktív sugárzást mérő rendszer kiépítése, a másik pedig az elektronikus személyi igazolványok bevezetésére vonatkozó projekt – részletezte. Szijjártó szerint mindez jelentős piaci lehetőségekhez juttat magyar vállalatokat.

Orbán Viktor a Nguyen Xuan Phuc vietnámi miniszterelnökkel folytatott tárgyalását követően pedig arról beszélt: Magyarország azért választotta Vietnámot térségi stratégiai partnerének, mert hosszú ideje jó a diplomáciai együttműködés a két ország között, továbbá mert mintegy háromezer olyan vietnámi állampolgár van, aki az iskolai képzettségét Magyarországon szerezte, Magyarországon pedig él egy becsületes és szorgalmas családokból álló többezres vietnámi kolónia. Azt is kiemelte, hogy stratégiai elemzők szerint a következő harminc évben Vietnám lesz a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint egyébként a Nyugatnak együtt kell élnie azzal az új világhelyzettel, hogy „a következő évtizedekben nem ő fújja a passzátszelet”. Erről a miniszterelnök már a Hanoiban rendezett vietnámi–magyar üzleti fórumon beszélt, és kijelentette, a következő évtizedekben erősödni fog az a tendencia, hogy a világgazdaság fókusza Nyugatról keleti irányba tolódik, és ehhez az új világhelyzethez a Nyugatnak is igazodnia kell, ami azonban nem könnyű folyamat. Közép-Európa ugyanakkor jól halad előre az alkalmazkodásban: a közép-európai országok szélesebb kapcsolatokat építettek ki a világ keleti felével, mint jó néhány nagy, meghatározó európai ország – fejtette ki.

Orbán Viktor ezért azt javasolta a vietnámi gazdasági szereplőknek, hogy ha európai hídfőállást szeretnének kiépíteni egy dinamikusan fejlődő gazdasági térségben, akkor érdemes a közép-európai államok közül választaniuk, például a „feltörekvő és erősödő” Magyarországot. A miniszterelnök felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a magyar–vietnámi kereskedelmi-beruházási kapcsolatok volumene szerény.

Ebben igaza van, hiszen a behozatal tavaly 34,9 milliárd, a kivitelünk pedig mindössze 21,1 milliárd forintot tett ki. Összehasonlításul: a mindössze kétmillió lakosú Szlovéniába nem kevesebb mint 297 milliárd forintnyi árut exportálunk.