Az előbbiek tehát a 2019-es választásra vonatkoznak és a britek nélküli, következő Európai Parlamentre. Azonban a bizottsági javaslat tartalmaz egy forgatókönyvet a 2024-es választásra is. Ekkortól ugyanis szeretnék visszaállítani a jelenlegi képviselői létszámot, vagyis a 750 főt (plusz az elnök). Ötven képviselőt azonban úgynevezett páneurópai választások nyomán delegálnának a testületbe, ennek érdekében pedig határokon átnyúló választókerületeket hoznának létre. Danuta Hübner, a javaslatot előterjesztő néppárti politikus azt mondta, hogy egyelőre ennek nincs meg a jogszabályi háttere, de az elképzelést mindenképpen a plenáris ülés elé szeretnék vinni. Elegendő idő áll ugyanis rendelkezésre, hogy valamennyi tagállam ehhez a javaslathoz igazítsa a saját választási törvényét és akkor már nincs akadálya annak, hogy páneurópai képviselőket is válasszunk 2024-ben.
Az Európai Parlamentben szeretnék felgyorsítani a folyamatot, hiszen nem csak jogtechnikai kérdésről van szó. Több képviselő is arról beszélt, hogy politikailag is érzékeny ez a téma, és egyáltalán nem ismert, hogy mit szólnak hozzá a tagállamok. Hamarosan megjelenik a Európai Tanács és az Európai Bizottság napirendjén is ez a jelentés, valamint tanulmányozásra elküldik a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. Pedro Silva Pereira, a jelentés másik, szociáldemokrata készítője azt mondta, hogy a jelenlegi rendszert meg kell változtatni, mert igazságtalan, mivel nem teszi lehetővé kellő mértékben az uniós polgárok egyenlő képviseletét.
