Az Európai Egyesült Államok irányába mutató konkrét lépés körvonalazódik az Európai Parlamentben. Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalt egy javaslatot, amely szerint 2024-ben már úgynevezett páneurópai képviselőkre is lehet majd szavazni, vagyis az uniós törvényhozásba olyan politikusok kerülhetnek, akik nem kötődnek egyetlen tagállamhoz sem. Mindez a brexit kapcsán került előtérbe, a britek kiválása felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Jelenleg az Európai Parlament tagjainak számát a lisszaboni egyezmény rögzíti, 750 képviselő és az elnök a tagja a parlamentnek. Azt is kiköti az uniós alapokmány, hogy egy tagállamnak legalább 6, legfeljebb 96 képviselője lehet, jelenleg egyedül Németországnak van 96 képviselője, míg Luxemburg, Málta és Ciprus hat tagot delegálhat.
A britek várhatóan 2019 tavaszán válnak ki, értelemszerűen a 2019-es EP-választáson ők már nem juttatnak képviselőt Strasbourgba. Most 73 brit ül az EP-ben, az ő helyeikkel kapcsolatban kell döntést hozni. Az alkotmányügyi bizottság előtt lévő javaslat szerint kétfelé kell bontani ezt a 73 helyet, és ezek közül csak huszonkettőt osztanának szét a tagállamok között. Vagyis az Európai Parlament létszáma a következő választások után 700 lesz (669 + az elnök). Rendkívül bonyolult matematikai képletek alkalmazásával el is készült az új beosztás. Ami az alapelvet illeti, az úgynevezett csökkenő arányosságot kell tiszteletben tartani, ennek pontos meghatározása a következő: „Az egyes tagállamok lakosságának száma és a nekik jutó képviselői helyek száma közötti arány lakosságuk számának függvényében változik. Oly módon, hogy egy népesebb tagállam mindegyik képviselője több polgárt képvisel, mint egy kevésbé népes tagállam egy-egy képviselője, és viszont. De egyetlen kevésbé népes tagállamnak sem lehet több képviselői helye, mint egy népesebb tagállamnak.” A képviselői mandátumok újraosztásánál egyetlen tagállamnak sem lesz kevesebb helye, de a spanyolok és a franciák például néggyel több székre számíthatnak. A 27 ország közül tizenháromnak lesz több helye, Magyarországé nem változik, marad a 21 mandátum.
Az előbbiek tehát a 2019-es választásra vonatkoznak és a britek nélküli, következő Európai Parlamentre. Azonban a bizottsági javaslat tartalmaz egy forgatókönyvet a 2024-es választásra is. Ekkortól ugyanis szeretnék visszaállítani a jelenlegi képviselői létszámot, vagyis a 750 főt (plusz az elnök). Ötven képviselőt azonban úgynevezett páneurópai választások nyomán delegálnának a testületbe, ennek érdekében pedig határokon átnyúló választókerületeket hoznának létre. Danuta Hübner, a javaslatot előterjesztő néppárti politikus azt mondta, hogy egyelőre ennek nincs meg a jogszabályi háttere, de az elképzelést mindenképpen a plenáris ülés elé szeretnék vinni. Elegendő idő áll ugyanis rendelkezésre, hogy valamennyi tagállam ehhez a javaslathoz igazítsa a saját választási törvényét és akkor már nincs akadálya annak, hogy páneurópai képviselőket is válasszunk 2024-ben.
Az Európai Parlamentben szeretnék felgyorsítani a folyamatot, hiszen nem csak jogtechnikai kérdésről van szó. Több képviselő is arról beszélt, hogy politikailag is érzékeny ez a téma, és egyáltalán nem ismert, hogy mit szólnak hozzá a tagállamok. Hamarosan megjelenik a Európai Tanács és az Európai Bizottság napirendjén is ez a jelentés, valamint tanulmányozásra elküldik a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. Pedro Silva Pereira, a jelentés másik, szociáldemokrata készítője azt mondta, hogy a jelenlegi rendszert meg kell változtatni, mert igazságtalan, mivel nem teszi lehetővé kellő mértékben az uniós polgárok egyenlő képviseletét.
