Páneurópai képviselők ülhetnek a britek helyére

A brexit után egyetlen tagállamnak sem lesz kevesebb mandátuma, Magyarország helyzete nem változik.

Az Európai Egyesült Államok irányába mutató konkrét lépés körvonalazódik az Európai Parlamentben. Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalt egy javaslatot, amely szerint 2024-ben már úgynevezett páneurópai képviselőkre is lehet majd szavazni, vagyis az uniós törvényhozásba olyan politikusok kerülhetnek, akik nem kötődnek egyetlen tagállamhoz sem. Mindez a brexit kapcsán került előtérbe, a britek kiválása felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Jelenleg az Európai Parlament tagjainak számát a lisszaboni egyezmény rögzíti, 750 képviselő és az elnök a tagja a parlamentnek. Azt is kiköti az uniós alapokmány, hogy egy tagállamnak legalább 6, legfeljebb 96 képviselője lehet, jelenleg egyedül Németországnak van 96 képviselője, míg Luxemburg, Málta és Ciprus hat tagot delegálhat.

A britek várhatóan 2019 tavaszán válnak ki, értelemszerűen a 2019-es EP-választáson ők már nem juttatnak képviselőt Strasbourgba. Most 73 brit ül az EP-ben, az ő helyeikkel kapcsolatban kell döntést hozni. Az alkotmányügyi bizottság előtt lévő javaslat szerint kétfelé kell bontani ezt a 73 helyet, és ezek közül csak huszonkettőt osztanának szét a tagállamok között. Vagyis az Európai Parlament létszáma a következő választások után 700 lesz (669 + az elnök). Rendkívül bonyolult matematikai képletek alkalmazásával el is készült az új beosztás. Ami az alapelvet illeti, az úgynevezett csökkenő arányosságot kell tiszteletben tartani, ennek pontos meghatározása a következő: „Az egyes tagállamok lakosságának száma és a nekik jutó képviselői helyek száma közötti arány lakosságuk számának függvényében változik. Oly módon, hogy egy népesebb tagállam mindegyik képviselője több polgárt képvisel, mint egy kevésbé népes tagállam egy-egy képviselője, és viszont. De egyetlen kevésbé népes tagállamnak sem lehet több képviselői helye, mint egy népesebb tagállamnak.” A képviselői mandátumok újraosztásánál egyetlen tagállamnak sem lesz kevesebb helye, de a spanyolok és a franciák például néggyel több székre számíthatnak. A 27 ország közül tizenháromnak lesz több helye, Magyarországé nem változik, marad a 21 mandátum.

Az előbbiek tehát a 2019-es választásra vonatkoznak és a britek nélküli, következő Európai Parlamentre. Azonban a bizottsági javaslat tartalmaz egy forgatókönyvet a 2024-es választásra is. Ekkortól ugyanis szeretnék visszaállítani a jelenlegi képviselői létszámot, vagyis a 750 főt (plusz az elnök). Ötven képviselőt azonban úgynevezett páneurópai választások nyomán delegálnának a testületbe, ennek érdekében pedig határokon átnyúló választókerületeket hoznának létre. Danuta Hübner, a javaslatot előterjesztő néppárti politikus azt mondta, hogy egyelőre ennek nincs meg a jogszabályi háttere, de az elképzelést mindenképpen a plenáris ülés elé szeretnék vinni. Elegendő idő áll ugyanis rendelkezésre, hogy valamennyi tagállam ehhez a javaslathoz igazítsa a saját választási törvényét és akkor már nincs akadálya annak, hogy páneurópai képviselőket is válasszunk 2024-ben.

Az Európai Parlamentben szeretnék felgyorsítani a folyamatot, hiszen nem csak jogtechnikai kérdésről van szó. Több képviselő is arról beszélt, hogy politikailag is érzékeny ez a téma, és egyáltalán nem ismert, hogy mit szólnak hozzá a tagállamok. Hamarosan megjelenik a Európai Tanács és az Európai Bizottság napirendjén is ez a jelentés, valamint tanulmányozásra elküldik a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek. Pedro Silva Pereira, a jelentés másik, szociáldemokrata készítője azt mondta, hogy a jelenlegi rendszert meg kell változtatni, mert igazságtalan, mivel nem teszi lehetővé kellő mértékben az uniós polgárok egyenlő képviseletét.