A lehető legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodásra van szükség Nagy-Britanniával – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter, miután a visegrádi országokból (V4) érkező kollégáival, valamint Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel tárgyalt. Noha Szijjártó igyekezett hangsúlyozni, hogy nem brexittárgyalásokat folytattak, természetesen a britek Európai Unióból esedékes kilépése utáni kapcsolatok kaptak nagyon hangsúlyos szerepet a megbeszélésen. A magyar diplomácia vezetőjének szoros szövetségről szóló gondolataival pedig kivétel nélkül minden kollégája egyetértett.
Nem véletlenül: a négy visegrádi országból milliós nagyságrendű munkavállaló él az Egyesült Királyságban, akiket – és ebben a visegrádi miniszterek csütörtökön is egyetértettek – mindenképpen megpróbál megvédeni Budapest, Prága, Pozsony és Varsó. Hammond igyekezett nyugtatni a kedélyeket, mondván, közel állnak az erről szóló megállapodáshoz Brüsszellel, és céljuk, hogy az uniós munkavállalók továbbra is háborítatlanul éljenek a szigetországban. Másrészről a briteknek is komoly gazdasági érdekeltségeik vannak térségünkben, Szijjártó Péter magyar példát hozva arról beszélt, hogy 800 brit cég több mint 50 ezer munkahelyet tart fenn hazánkban, de Szlovákiában is megkezdődött az új Jaguar Land Rover gyár kivitelezése.
Az aggályok arról is szólnak, hogy ha nincs szabadkereskedelmi egyezmény a kilépés után az EU és az Egyesült Királyság között, akkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai, vagyis vámok és más akadályok lépnének életbe. Ez különösen fájó lenne abban a helyzetben, amikor Magyarország exportjának tekintélyes része – Szijjártó Péter 79 százalékot említett – a jelenlegi EU-ba kerül, amely piac egy jelentős részét a most még számunkra vámmentes Egyesült Királyság adja. Mindezek kapcsán érthető, miért áll ki ilyen egyértelműen mind az öt állam a szoros, vámmentes gazdasági szövetség mellett.
– A látogatással a britek már a későbbi, kiválás utáni kapcsolatokat is megpróbálják megalapozni – közölte lapunkkal Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A két nagy téma, amiben meg kell egyezniük a brit és az uniós tárgyaló feleknek, a munkavállalók jogait, illetve a közös piacban történő brit részvételt érinti. Gálik Zoltán szerint elképzelhető, hogy a jövő heti, Theresa May-féle, iránymutatónak szánt beszéd előtt Hammond Budapesten próbálta meg kipuhatolni, meddig mehet el London a kelet-közép-európai országokkal szemben. A végső, London és a 27 maradó tagország közötti tárgyalások végkifejletébe ugyanis az egyes tagállamoknak külön-külön is van némi beleszólása.
