Szállodát foglaltak el a migránsok Brüsszelben

Civilek segítik őket, és azt szeretnék elérni, hogy valamelyik önkormányzat adjon fedelet a fejük fölé télire.

Két évvel ezelőtt az egyik brüsszeli parkban több ezer menekült élt. Szabályos sátorváros működött a nyári és a kora őszi hetekben, ahol önkéntesek főztek, iskolát működtettek, megszervezték az egészségügyi ellátást, ruhát osztottak. A rossz idő közeledtével a hatóságok elbontották a sátrakat, aki még ott volt, annak fedett szállást adtak.

Ugyanezen a helyen ismét gyülekeznek az emberek. A Maximilian Park a bevándorlási hivatal mellett van, így aztán természetes, hogy itt húzzák meg magukat. A szír és iraki menekültek azonban elfogytak, most szinte kizárólag afrikai bevándorlók táboroznak itt folyamatosan, néhány tucatnyian. Akikkel kapcsolatban a civil szervezetek és a rendőrség ádáz küzdelmet folytat. A migránsok egy része ugyanis nem is akar semmiféle menedékjogot kérni, tisztában vannak azzal, hogy nem is kapnák meg, ők csak az Egyesült Királyságba akarnak eljutni valahogy. A „valahogy” itt szó szerint értendő, nyáron egy 17 éves fiú egy Angliába tartó busz aljára kapaszkodott, de pár méter után leesett, a busz pedig halálra gázolta.

A rendőrség kijelentette, hogy itt nem lesz második Calais, utalva a francia kikötőváros melletti, mára felszámolt törvényen kívüli táborra, a „dzsungelre”. A rendőrök rendszeresen megjelennek a parknál, és vagy a hálózsákokat, a takarókat szedik össze, vagy az embereket állítják elő. A civil szervezetek a rendőri eljárás miatt panaszt tettek az ügyészségen. Az Emberi Jogok Ligája nevű szervezet elnöke, Alexis Deswaef azt mondta, a rendőrök bűncselekményeket követnek el, megalázó bánásmódot tanúsítanak, és nem nyújtanak segítséget a rászoruló embereknek.

Akik menedékért folyamodnak, azok az éjszakát a bevándorlási hivatal mellett töltik, de a fal mellé húzódnak akkor is, ha esik az eső. Kartondobozok, hálózsákok alatt húzzák ki reggelig, amíg sorra kerülnek. Mások kapualjba, buszmegállóba állnak, emiatt a rendőrséghez érkeztek már panaszok. Napközben pedig a park egyetlen kútját használják tisztálkodásra, amit a folyamatosan habos víz jelez a kút mellett, a ruháikat pedig a két játszótér kerítésére akasztják.

A civilek és a hatóságok között nemrég lezajlott egy villámháború is. A Papír Nélküliek Hangja elnevezésű szervezet ugyanis szállodafoglalást intézett a migránsoknak. Brüsszel belvárosában a már egy ideje lakatlan Hotel Astridot foglalták el nyolcvanan, főleg gambiai és ghánai bevándorlók. Ebben a két országban ugyan bonyolult a politikai helyzet, de a lakói nem jogosultak menekültstátusra. Ők azonban nem akarnak visszamenni Afrikába, sőt egyikük azt mondta, már tíz éve él Belgiumban illegálisan, de itt akar maradni. Az akció kapcsán Theo Francken menekültügyi és bevándorlási államtitkár kabinetje azt válaszolta, semmi esély arra, hogy megváltoztassák a döntésüket.

A hotelfoglalás vidám esemény volt, a migránsok és a civilek énekeltek, táncoltak, doboltak az üres szálloda halljában, de rendőri beavatkozásra nem volt szükség. Két nappal később már nem találtuk ott őket, a szálloda ajtajait bedeszkázták. A civilek és a migránsok azt szeretnék elérni, hogy valamelyik önkormányzat adjon fedelet a fejük fölé télire. Addig is a közösségi fórumokon napról napra toborozzák az önkénteseket, akik elszállásolnának egy-egy éjszakára migránsokat. Az akciók eredményesek, naponta 60-70 személyt fogadnak be brüsszeli családok.

Közben fiatal képzőművészek fából egy „Welkom” feliratot emeltek a parkba éppen a bevándorlási hivatallal szemben. Az egyik alkotó a Magyar Nemzet tudósítójának elmondta, rasszistának és fasisztának tartják a belga kormányt, mert olyan országokba küld vissza embereket, ahol háború van. Belgium és Szudán egyébként épp a napokban kötött egyezményt arról, hogy az afrikai állam visszafogadja állampolgárait, a belga kormány pedig ezer eurót ajánlott fel minden migránsnak, aki önként hazatér.

Az Európai Bizottság elnöke két hete jelentette be: felgyorsítják az illegálisan itt-tartózkodók visszaküldését, mert eddig csak a kiutasítottak 36 százaléka hagyta el az EU területét.

Molenbeek 

A brüsszeli terrortámadás óta Molenbeek kerület neve világszerte nagyon rosszul cseng. Kiderült ugyanis, hogy a francia és a belga fővárosban végrehajtott támadások kitervelői jórészt itt laktak. Az is kiderült, hogy az önkormányzatnak fogalma sincs arról, kik élnek a kerületben, ezért aztán hónapokon keresztül razziáztak a városrészben. Molenbeekben százezren élnek, több mint negyven százalékuk muszlim, főként másod- harmadgenerációs bevándorló. Mindezek miatt Molenbeek neve vélhetőleg az amerikai hatóságok látókörébe is bekerült: kitiltottak ugyanis az Egyesült Államokból egy tudományos diákköri csoportot. A 11 fős, Molengeek nevű társaságnak pénteken kellett volna az USA-ba utaznia, ahol San Franciscóban egy informatikai konferencián vett volna részt. A belga főváros repülőterén, Zaventemben azonban hét diákot egyszerűen nem engedtek fel a gépre. Időközben ugyanis visszavonták a beutazási engedélyüket, de erre semmilyen magyarázatot nem kaptak. Végül úgy döntöttek, hogy vagy együtt utaznak, vagy sehogy, vagyis mindnyájan maradtak Belgiumban. Az ügy azonban futótűzként terjedt, és pillanatok alatt a külügyminiszter, Didier Reynders asztalán volt, aki azonnali segítséget ígért, és hogy mindent megtesznek azért, hogy a fiatalok elutazhassanak. Végül Ibrahim Ouassari, a csoport vezetője közölte a jó hírt, mégis megkapják a beutazási engedélyt, és a jövő pénteken előadhatják a prezentációjukat. Mindez nem az első eset, tavasszal két belga tekvandóversenyzőt nem engedtek be az Egyesült Államokba.