Mintegy százezer 2015–2016-ban érkezett migránsról semmit sem tudnak az Európai Unió, Norvégia és Svájc hatóságai – derült ki a Pew Research Center lapunknak megküldött elemzéséből. Ezen migránsok menedékkérelmét elutasították az említett országok hatóságai, de ők nem fellebbeztek, nem deportálták őket, hanem eltűntek: akár a fent sorolt államokban vagy azokon kívül is élhetnek.
Az amerikai kutatóintézet az Eurostat adataiból dolgozott és végzett számításokat. 2015-ben és 2016-ban összesen 2,2 millió menedékkérelem érkezett be az EU 28 tagországába, Norvégiába és Svájcba. Ebben a két évben jött Európába az 1985 óta érkezett migránsok összességének húsz százaléka. A két esztendőben nagyjából azonos létszámban nyújtottak be kérelmet a hatóságoknak.
A 2,2 millió menedékkérelem – amely a második világháború óta a legnagyobb menekülthullámot jelentette – negyvenöt százalékát Németországban nyújtották be. Összesen 1,1 millió kérelmet nem bíráltak el 2016 végéig az említett államok hatóságai, 885 ezer embernek viszont megadták a menekültstátuszt. Azok közül, akik nem voltak ilyen szerencsések, 385 ezren fellebbeztek az elsőfokú döntéssel szemben. Összesen hetvenötezer embert küldtek haza, és százezer hollétéről nem tudnak. Ez a két csoport az összes menedékkérő nyolc százaléka.
Attól függően, hogy a menedékkérők honnan érkeztek (a legtöbben, az összes migráns 53 százaléka Szíriából, Afganisztánból és Irakból), nagyon eltérő annak aránya, elbírálták-e a menedékkérelmüket 2016 végére. A szírek esetében például csak a menedékkérők 20 százaléka várt az „ítéletre” tavaly év végén, míg az albánoknál ez az arány 89 százalékos volt. Érdekesség, hogy olyan háború sújtotta területeknél, mint Afganisztán (77 százalék), Irak (65 százalék) vagy Szomália (56 százalék) is a menedékkérők több mint fele várt döntésre.
Abban is nagy eltérések mutatkoztak, hogy hol nyújtotta be az adott személy a menedékkérelmét. A Pew Research Center számításai szerint a legnagyobb arányban Magyarországon nem döntöttek 2016 végéig a 2015–2016-ban beérkezett kérelmekről: mindössze az esetek hat százalékában született verdikt. A leghatékonyabban Olaszország dolgozott, ahol a menedékkérelmek 72 százalékát elbírálták, ugyanakkor a másik mediterrán belépőország, Görögország a kérelmek 90 százalékáról nem döntött. A görög és magyar szám azért is érdekes, mert a Pew egy korábbi felméréséből kiderült, az unió országai közül e két államban a leginkább migránsellenesek a lakosok.
