Floridában a legnagyobb kihívás a romok eltakarítása az Irma hurrikán elvonulása után. A lakók lassan visszatérnek az állam legdélibb részén fekvő Keys szigetcsoportra is, amelyet az ebben a térségben még 4-es erősségű hurrikán a leginkább sújtott. Visszatért lakásába a korábbi sarasotai tiszteletbeli konzul, Gergátz István és felesége is.
– Épp most fejeztük be az Irma utáni mosást, pakolást – írta e-mailben az egykori tiszteletbeli konzul és felesége, Bika Julianna. Mint mesélte, korábban Louisianában laktak, ahol átélték az 1992-es Andrew, az 1998-as Georges, a 2005-ös Cindy és Katrina, valamint a 2007-es Gustav hurrikánokat. Ezek közül a Katrina volt a legkeményebb: augusztus végén hagyták el New Orleanst, és csak októberben tértek vissza. – A táj olyan volt, mintha Hirosimában lettünk volna: mindenhol iszap és szürkeség, mert a város mintegy 80 százaléka 3-4 héten át víz alatt volt – mesélte a házaspár.
Mindezeket azért mesélték el, mert 2012-ben költöztek a floridai Sarasotába, és bár az államról sokan tartják, hogy lakhatatlan, szerintük inkább Louisiana és Texas (azokon belül is New Orleans, Houston és Galveston) az. Gergátzés neje szerint a floridai szigetek elátkozott paradicsomok, azoknak, akik ott építkeznek, nem kellene biztosítást adni. Rámutattak: Floridában tíz éve nem volt komoly hurrikán, de a lakosság húszmilliósra növekedett, ma már az Egyesült Államok harmadik legnépesebb államának számít. Elmondásuk szerint könnyű építkezni, alacsony az ingatlanadó, nincsenek állami terhek, így Florida a nyugdíjasok és alacsony keresetűek egyik célpontjává vált. Gergátzék szerint a gond csak annyi, hogy a jelenlegi kormányzó, a republikánus Rick Scott nem hisz a klímaváltozásban, ugyanakkor szerintük a hurrikánok egyre gyakoribbá válását éppen ez okozza.
Sarasotának szerencséje volt, mert mire Irma eljutott hozzájuk múlt vasárnap este tíz órakor, már legyengült. – 48 órán át nem volt áram, emiatt nehéz volt a nagy melegben, szombaton pedig bezártak a boltok. Ugyanakkor benzint lehetett kapni, kijárási tilalom sem volt nálunk – részletezte a házaspár. Elmesélték, hogy lett volna lehetőségük óvóhelyre menni, ehelyett azonban ők a tóparti házukban vészelték át a kritikus vasárnap éjszakát. – A tó összeköttetésben áll a tengerrel, ezért védekeznünk kellett. Egy iskola udvarán adtak ingyen homokot, mi pedig fekete műanyag zsákokba pakoltuk otthon. Most már tudjuk, legközelebb erősebb zsákot kell vennünk – mesélték Gergátzék, akiknek komoly kára végül nem származott az Irma hurrikánból.
Mint mondták, néhány éve Floridában élő ismerőseik elmentek az egyik óvóhelyre. A család tízéves kislánya félt, de az iskolában kialakított létesítményben olyan profi volt a szervezés, hogy mindenki nyugodtan vészelte át a vihart. – „Le a kalappal Amerika előtt, a szervezettség mintaképe”, mesélte a barátnőm. Florida ebből a szempontból is sokkal jobb, mint New Orleans. Ott mindig rémes volt a szervezés, nehéz volt homokzsákot kapni, az emberek kimenekítésével pedig nem foglalkoztak – írta lapunknak Bika Julianna. Hozzátette: az Irma miatt az amerikai történelem legnagyobb evakuációját hajtották végre.
Florida több nagy repülőtere, köztük a miami nemzetközi légikikötő, ha korlátozottan is, de kedden már indított és fogadott gépeket. Közben az Irma már lecsendesedett és trópusi viharként Georgiában, Dél-, és Észak-Karolinában pusztít. A Fehér Ház bejelentette, hogy Donald Trump elnök a first ladyvel együtt csütörtökön Floridába, a katasztrófa sújtotta területekre látogat. Két héten belül ez lesz az elnök harmadik látogatása hurrikán által pusztított vidékeken. Korábban a Harvey hurrikán sújtotta Texasban és Louisiana államban járt.
A jövő nem sok jót jósol a környék lakóinak. Egy minap publikált elemzés arra mutatott rá, hogy egyre gyakoribbakká válhatnak az áradások az Egyesült Államok keleti partjainál, különösen Virginia, Észak-Karolina, Dél-Karolina államok veszélyeztetettek. Az elemzést a Bonni, a Dél-Floridai és a Rhode Island-i Egyetem kutatói a Scientific Reports című szaklapban közölt tanulmányukban mutatták be. A fő okot azonban nem közvetlenül az olyan pusztító viharok, mint a Katrina, a Harvey vagy az Irma jelentik, hanem maga a partvidék: lassan, de biztosan – évente akár három milliméterrel is – süllyed az Atlanti-óceánban. 300 év alatt összesen 60 centiméterrel került lejjebb a talaj szintje – vélik a tudósok. Az okok között korábbi jégpáncélt, túlzott talajvíz-felhasználást és tengerszint-emelkedést emlegetnek, megoldásként pedig mesterséges tavak kialakítását javasolják.
