Az ukrán külügyminisztérium nagyon reméli, hogy Magyarország visszavesz a mostani retorikájából – főleg a nemzetközi szervezeteknél – az ukrán nyelvtörvény miatt.
Az Unian hírügynökség szerint Vagyim Prisztajko, az ukrán külügyminiszter első helyettese, miután találkozott az uniós országok nagyköveteivel, újságírói kérdésre azt közölte:
Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter azt mondta, hogy hátba szúrtuk őket. Ma nem volt ilyen retorika. Úgy gondolom, hogy ma egy professzionális beszélgetést folytattunk. Azt reméljük, hogy a miniszter visszafog a hangnemből, miután ma részletesen elmagyaráztunk neki mindent.
Prisztako szerint aggályos Budapest azon álláspontja, miszerint nem fogja támogatni Ukrajna nemzetközi törekvéseit.
Az ukrán parlament szeptember 5-én szavazta meg az új oktatási törvényt, amely alapvetően a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018. szeptember 1-jétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltott ki tiltakozást több országban, köztük Magyarországon. Ez azt mondja ki, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnának majd. A szakértők szerint elsősorban az ukrajnai oroszokkal való kiszúrást célzó lépés több országban is általános felhördülést és diplomáciai botrányt váltott ki.
A jogszabályt Petro Porosenko elnök még nem írta alá, tehát egyelőre nem lépett hatályba.
A témában készült további cikkeinket, riportjainkat ide kattintva olvashatja.
