Virágzik a testrész-kereskedelem Tanzániában

Egy albínó ember levágott ujját 5000 dollárért is el lehet adni, egy „teljes” gyermeket több tízezerért.

Jonas Maduka éppen családjával vacsorázott a Viktória-tó partjától nem messze fekvő Sogoso faluban, amikor váratlanul látogatók érkeztek. A férfi eléjük sietett, mire az idegenek leteperték, levágták a jobb lábát, és elmenekültek vele. 2015-ben egy Yohana Bahati nevű csecsemőt anyja karjaiból rabolt el két machetés férfi Észak-Tanzániában. A gyermek megcsonkított holttestét nem sokkal később megtalálták néhány kilométerre az otthonától. Jonas és Yohana albínók voltak, esetükről a BBC és The Telegraph számolt be. Egyes afrikai országokban ma is azt hiszik, hogy az albínók különleges képességekkel rendelkeznek. Levágott testrészeik szerencsét, gazdagságot hoznak és megóvnak a rontástól. A kezeikből, lábaikból, hajtincseikből a törzsi varázslók főzeteket készítenek. Úgy tartják, hogy akik ezekből fogyasztanak, hosszú életűek lesznek és hatalomhoz jutnak. Nemzőszerveiket potencianöveléshez használják. A legnagyobb mágikus erőt – romlatlanságuk miatt – a gyermekek testrészeinek tulajdonítják. A babona szerint nagyobb varázserővel rendelkezik az a kar, láb, ujj, amely élő áldozatból származik. 

Az első csonkítások, gyilkosságok Burundiban történtek 2006-ban, később Kenyában, Ugandában és Tanzániában is egyre több albínót támadtak meg. A bűncselekményeket sokszor éjszaka követik el, macsetével, nádvágókéssel, baltával esnek neki az alvó áldozatoknak, megölik és feldarabolják őket, vagy „csak” valamelyik testrészüket vágják le. De az is előfordul, hogy a már eltemetett albínók holttestét kiássák és megcsonkítják. Ezért újabban betonnal öntik le a sírjaikat. Tanzánia elmaradottabb vidékein úgy hiszik, hogy az albínók élő szellemek – az egykori fehér gyarmatosítók szellemei –, akik sosem halnak meg. Hajtincseiket halászhálóba fonják, mert – szerintük – szerencsét hoz a halászoknak. Levágott ujjaikat vagy a testrészeikből készült port a bányák kövei alá rejtik több arany, gyémánt reményében, levágott kezeiket pedig boltok bejárata alatt ássák el, hogy nagyobb forgalma legyen a tulajdonosnak. Az albínók sok helyen az udvarra sem mernek kimenni, mert családjuk nem tudná megvédeni őket a támadóktól.

A virágzó testrész-kereskedelemnek, a hiedelmeken túl meglehetősen racionális okai is vannak. Tanzániában elképesztő a nyomor, rengeteg a munkanélküli, az átlagkereset igen alacsony, az albínó emberek testrészeinek árából azonban nagyon gyorsan meg lehet gazdagodni. Egy ujj, egy láb akár 2000-5000 dollárt is érhet, egy „egész” albínó gyermeket, pedig akár több tízezer dollárért is el lehet adni, de egy-egy skalpért is komoly összegeket fizetnek. Fogtak már el testrészkereskedőt a határon levágott fejjel a bőröndjében, de volt olyan férfi, aki saját albínó feleségét akarta élve eladni, testrészenként számítva az árát. Sokáig úgy tartották, hogy a testrészek megrendelői leginkább a tudatlan emberek közül kerülnek ki, de kiderült, hogy magas rangú tisztviselők, politikusok is hisznek az albínó testrészek varázserejében. 2006 és 2015 között 76 tanzániai albínót gyilkoltak meg, és legalább további 65-öt megtámadtak. 

Az albínók a melanin nevű színanyag képződésének veleszületett zavarában szenvednek, amely csökkent vagy hiányzó pigmentációban nyilvánul meg. A festékanyag hiánya előfordulhat a bőrben, a szőrzetben és a szemben is. Az albínók bőre fehér és könnyen ráncosodik, hajuk világosszőke vagy vörös, haj- és szőrszálaik a normálisnál sokkal vékonyabbak. Látásuk gyakran gyenge, van, hogy vakon születnek. Az albinizmus súlyos fokozata gyakran mentális retardációval jár együtt. A rendkívül érzékeny bőrt óvni kell a napsugárzástól, ezt Tanzániában, ahol a naptej luxuscikknek számít, nehéz megoldani. Az albínók arrafelé ritkán érik meg a negyvenedik évüket, többségük bőrrákban hal meg. A világon minden húszezredik ember albínó. Tanzániában azonban valamiért nagyon magas a pigmenthiánnyal született csecsemők aránya. Az 53 millió lakosú országban több mint 200 ezer albínó él. A „fehér kisebbségnek” nem csak a gyilkos támadóktól kell félnie, előfordul, hogy saját családtagjaik fordulnak ellenük, ugyanis sok helyen Isten büntetésének hiszik, ha egy családban albínó gyerek születik. Sokszor a közösség is kiveti őket magából, mert félnek, hogy elkapják tőlük a „betegséget”. Gyakran nem jutnak munkához, koldulni kényszerülnek.

Persze azért vannak sikertörténetek is. Teljesen elkeseredett tanzániai albínók egy csoportja úgy döntött, hogy elmenekül a bántalmazások elől. A Viktória-tó és egyben Afrika legnagyobb szárazföldi szigetén, Ukerewén találtak menedéket. Egy riport szerint viszonylag zárt területen a közösség fehér és fekete tagjai békében élnek és védelmezik egymást. A nyugalomnak, egy brit zenei producernek, valamint egy jótékonysági szervezetnek köszönhetően az Ukerewe Albínó Közösség tagjai közül többen zenélni kezdtek, nem sokkal később megalakult a négytagú, Tanzania Albinism Collective nevű, ma már nemzetközileg is egyre ismertebb zenekar. Számos koncert után – írja a Guardian – július végén, életükben először külföldön, London egyik bárjában is felléptek, majd néhány nap múlva a WOMAD elnevezésű világzenei fesztiválon arattak hatalmas sikert. Nemrég pedig megjelent első önálló, az együttes 25 legjobb dalát tartalmazó White African Power című albumuk is. 

A tanzániai kormányzat igyekszik lépéseket tenni az albínók védelmében, például több felvilágosító kampányt is indítottak már, főleg az ország elmaradottabb részein. Al-Shymaa Kway-Geer asszony, az első albínó parlamenti képviselő, akit szintén sokat csúfoltak kiskorában, bizottságot állított fel a csonkítások, a gyilkosságok kivizsgálására. A kormány támogatja az Albino United nevű, pigmenthiánnyal született sportolókból álló tanzániai futballcsapatot is. Az ENSZ, a Vöröskereszt és más jótékonysági szervek segélyprogramokat indítottak, bentlakásos iskolákat építettek az albínó gyermekeknek. Salif Keïta, Maliból származó, pigmenthiánnyal született, nemzetközileg elismert popénekes-zeneszerző, akit „Afrika aranyhangjaként” tartanak számon, alapítványt hozott létre az albínó gyerekek megsegítésére. Keitát (aki a mali királyi család egyenes ági leszármazottja, és születése után a családja kiközösítette, mert attól féltek, hogy szerencsétlenséget hoz rájuk) tavaly novemberben a magyar közönség is láthatta, hallhatta a Müpában. Shaun Ross, a New Yorkban született 26 éves, afroamerikai albínó szupermodell, többször nyilvánosan is szót emelt a bántalmazott afrikai albínók mellett. Mindezek ellenére, az albínógyilkosságok, csonkítások száma nem csökkent az afrikai országokban. Vélhetően, amíg lesznek megrendelők, akik hajlandóak csillagászati összegeket kifizetni egy-egy testrészért, addig az afrikai „fehér kisebbség” kénytelen lesz rettegésben élni.