A pártok mindegyike meg akarja őket szólítani. A horvátok katolicizmusuk miatt hagyományosan a konzervatív Osztrák Néppárttal (ÖVP) vannak jóban. Azt sem felejtik el, hogy az ÖVP volt egykoron a horvát függetlenség legharcosabb támogatója, s a párt a mai napig jó viszonyt ápol Franjo Tudjman egykori horvát elnök örököseivel. Az ÖVP néhány éve Sebastian Kurz ötletére a muzulmánok felé is nyitni akart: a politikus akkor még huszonéves integrációs államtitkárként hirdette, hogy „az iszlám Ausztria része”, s bízott a bosnyákok és a törökök voksaiban. Azóta eltelt néhány év, és a harmincegy éves Kurz idén az ÖVP kancellárjelöltjeként már az iszlám ellenében kampányol. Az egyik szövetségese ebben egy török bevándorló, Efgani Dönmez, aki idén a néppárt listájának ötödik helyén áll.
A muzulmán szavazatokra a jobboldalnak sohasem volt sok esélye. A szavazati joggal rendelkező bosnyákok és törökök hagyományosan inkább a Ausztria Szociáldemokrata Pártjára (SPÖ) szavaznak. Egyrészről a szocdemek nem riasztották el őket egyfajta keresztény világképpel, másrészről a bosnyákok és a törökök nagy része még ma is azon alsóbb osztályokba tartozik, ahonnan az SPÖ a legtöbb voksot kapja. A szociáldemokraták ezért sokat el is néztek a muzulmán szubkultúrának. Peter Pilz, a Zöldektől nyáron kilépett, azóta önálló baloldali listával induló politikus fel is rója a bécsi vörösöknek: túl hosszú ideig tolerálták az iszlamista jelenlétet a mecsetekben. A baloldali Pilz is számít a bevándorlók voksaira, de ő még az FPÖ-nél is élesebben határozza meg magát az iszlamizmus ellenében: számos török imámot egyszerűen kémnek tart, s kiutasítaná őket Ausztriából.
