A hatalom kapujában a „cseh Trump”

A következő ország, amely villáskulcsot dobhat az EU gépezetébe, az euroszkeptikus pártoktól nyüzsgő Csehország.

Kuthi Áron
2017. 10. 20. 9:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Immár bizonyos, hogy nem az Andrej Babis milliárdos pártelnök, volt pénzügyminiszter ellen indított rendőrségi vizsgálat rendezte át az erőviszonyokat a pénteken kezdődött, kétnapos csehországi parlamenti választás előtt, hanem a választók körében egyre népszerűbbé váló, rengeteg hívet szerző gondolat, az euroszkepticizmus. A cseh önállóság, különutasság, rendszerkritikusság az utóbbi időben a feje tetejére állította a tízmilliós ország közéletét.

Így fordulhat elő, hogy azonos eséllyel pályázik parlamenti mandátumokra egy első körös, radikálisan iszlámellenes japán-cseh üzletember nemrég gründolt alakulatával, mint a kormányzást már többször megélt liberális-konzervatív Polgári Demokrata Párt (ODS). A nyolc éve alakult Cseh Kalózpárt pedig lazán előzi a Václav Klaus volt köztársasági elnök által ugyanakkor alakított, kormánypróbált, jobbközép Hagyomány-Felelősség-Prosperitás (TOP 09) nevű alakulatot. A feltörekvő pártok kavalkádjában fel sem tűnik, hogy a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) – amely ténylegesen a valamikori állampárt utódja – betonbiztosan a harmadik legnagyobb erő a politikai palettán.

A ma mindent vivő szlogen, az euroszkepticizmus zászlóshajója a közvélemény-kutatások élén szereplő Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO 2011), alapítója pedig épp az uniós forrásokkal elszámolni nem tudó Andrej Babis. A szlováknak született cseh oligarcha, Csehország második leggazdagabb embere bevallottan az elégedetlenekre épít, mint a párt neve is mutatja. De hogy rajta kívül még mennyien gondolják, hogy a kevesebb EU szlogenjével szavazókat lehet megnyerni, azt az is mutatja, hogy a jelölteket állítani képes harmincegy politikai formáció közül majdnem a fele, tizenhárom párt azonosítja magát részben vagy egészben az euroszkepticizmussal. 

„Nem akarunk errefelé eurót, az csak újabb terület lenne Brüsszelnek a beavatkozásra” – vallja a jelentős agrár- és médiaportfólió felett rendelkező milliárdos üzletember-politikus. Okkal mondhatja ezt a négymilliárd dolláros vagyonnal bíró Babis, hiszen a kormány két éve arról döntött, a választásig nem határoznak meg belépési dátumot az eurózónára nézve. Ez így is lett, így tehát elég valószínűtlen, hogy a következő évtizedig a belépés meg is történjen. Babis tehát már jó előre épített az erős EU-ellenességre: egy tavaszi felmérés szerint az embereknek csak a 21 százaléka szeretne euróval fizetni hazájában – ez az arány nálunk egy 2015-ös felmérés alapján 60 százalék volt. Egy ugyancsak idei felmérés szerint a cseheknek csak 18 százaléka erősen elkötelezett az európai uniós tagság mellett, 38 százaléknyi válaszadó csak mérsékelten értett egyet ezzel. 

Mindeközben a gazdasági növekedés 2017 második negyedévében 4,7 százalékos volt, a bérek 2,9 százalékkal nőttek, a munkanélküliségi ráta pedig stabilan 4 százalék alatt járt ebben az időszakban. A negyedéves növekedés az utóbbi húsz évben a legnagyobb, erre legalább büszke lehet a munkáját most befejező kormány vezető ereje, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD). Arra már annyira nem, hogy a kisebbik kormánypárt, az ANO kemény 13-14 százalékkal népszerűbb nála. Az ANO-t a közvélemény-kutatók 26 százalékon mérik, mögötte kullog a CSSD 12-13 százalékkal, őket viszont az ugyanitt álló kommunisták ostromolják, pozíciójuk állandóan váltakozik.

A két mérsékelt jobboldali párt (az ODS és a TOP 09) stabilan 10 százalék alatt tartózkodik, így mindenképpen ellenzéki pozícióra számíthatnak. A 10 százalék alatti tartományban hatalmas a versengés, rajtuk kívül itt van Tomio Okamura, a Tokióban született, Orbán Viktor-rajongó, unió- és muszlimellenes cseh-japán üzletember 9 százalékkal. A várakozások szerint bőven megugorja az 5 százalékos parlamenti küszöböt a már számos önkormányzati képviselővel bíró Cseh Kalózpárt is, a Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) viszont izgulhat, hogy 5,01 százalékkal benn legyen a törvényhozásban. 

Bár a szocdemek és Babisék nagyon összerúgták a port tavasszal, szakértők szerint az a legvalószínűbb, hogy újfent összeállnak, de immár a CSSD lesz a kisebb koalíciós partner. Csehországnak pedig egy euroszkeptikus, populista kormányfője lesz, akit visszatérően a cseh Donald Trumpnak nevez a sajtó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.