Immár bizonyos, hogy nem az Andrej Babis milliárdos pártelnök, volt pénzügyminiszter ellen indított rendőrségi vizsgálat rendezte át az erőviszonyokat a pénteken kezdődött, kétnapos csehországi parlamenti választás előtt, hanem a választók körében egyre népszerűbbé váló, rengeteg hívet szerző gondolat, az euroszkepticizmus. A cseh önállóság, különutasság, rendszerkritikusság az utóbbi időben a feje tetejére állította a tízmilliós ország közéletét.
Így fordulhat elő, hogy azonos eséllyel pályázik parlamenti mandátumokra egy első körös, radikálisan iszlámellenes japán-cseh üzletember nemrég gründolt alakulatával, mint a kormányzást már többször megélt liberális-konzervatív Polgári Demokrata Párt (ODS). A nyolc éve alakult Cseh Kalózpárt pedig lazán előzi a Václav Klaus volt köztársasági elnök által ugyanakkor alakított, kormánypróbált, jobbközép Hagyomány-Felelősség-Prosperitás (TOP 09) nevű alakulatot. A feltörekvő pártok kavalkádjában fel sem tűnik, hogy a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) – amely ténylegesen a valamikori állampárt utódja – betonbiztosan a harmadik legnagyobb erő a politikai palettán.
A ma mindent vivő szlogen, az euroszkepticizmus zászlóshajója a közvélemény-kutatások élén szereplő Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO 2011), alapítója pedig épp az uniós forrásokkal elszámolni nem tudó Andrej Babis. A szlováknak született cseh oligarcha, Csehország második leggazdagabb embere bevallottan az elégedetlenekre épít, mint a párt neve is mutatja. De hogy rajta kívül még mennyien gondolják, hogy a kevesebb EU szlogenjével szavazókat lehet megnyerni, azt az is mutatja, hogy a jelölteket állítani képes harmincegy politikai formáció közül majdnem a fele, tizenhárom párt azonosítja magát részben vagy egészben az euroszkepticizmussal.
„Nem akarunk errefelé eurót, az csak újabb terület lenne Brüsszelnek a beavatkozásra” – vallja a jelentős agrár- és médiaportfólió felett rendelkező milliárdos üzletember-politikus. Okkal mondhatja ezt a négymilliárd dolláros vagyonnal bíró Babis, hiszen a kormány két éve arról döntött, a választásig nem határoznak meg belépési dátumot az eurózónára nézve. Ez így is lett, így tehát elég valószínűtlen, hogy a következő évtizedig a belépés meg is történjen. Babis tehát már jó előre épített az erős EU-ellenességre: egy tavaszi felmérés szerint az embereknek csak a 21 százaléka szeretne euróval fizetni hazájában – ez az arány nálunk egy 2015-ös felmérés alapján 60 százalék volt. Egy ugyancsak idei felmérés szerint a cseheknek csak 18 százaléka erősen elkötelezett az európai uniós tagság mellett, 38 százaléknyi válaszadó csak mérsékelten értett egyet ezzel.
