Újabb fordulópontjához érkezett a katalán válság: a helyi parlament tervei szerint kedden összeül, hogy megvitassa a múlt héten megrendezett, a spanyol alkotmányba ütköző függetlenségi népszavazás eredményét. Az sem kizárt, hogy a madridi kormányzat által tiltott összejövetelen Carles Puigdemont tartományelnök kikiáltja az országrész függetlenségét.
A barcelonai Ciutadella parkot, ahol a katalán parlament épülete is található, már reggel lezárta a tartományi rendőrség (Mossos d\'Esquadra), biztonsági okokra hivatkozva. A parlament ülése délután 6-kor kezdődik.
A hétvégi, több százezres egységpárti tüntetés után a feszültséget hétfőn tovább fokozta, hogy a barcelonai fellebbviteli bíróság előtt már nem a megszokott katalán rendőrség áll őrséget, hanem csatlakoztak hozzájuk a spanyol rendfenntartók is. A spanyol kormányfő és helyettese újfent jelezte, hogy a katalánok egyoldalú lépését Madrid nem hagyja következmények nélkül. Mariano Rajoy miniszterelnök már vasárnap, egy lapinterjúban feltett kérdésre nem zárkózott el attól, hogy érvényesítsék az alkotmány sokat idézett 155. cikkelyét, ami a katalán autonómia felfüggesztésére ad lehetőséget.
Közben az október 1-jei népszavazáson látott rendőri túlkapásokra – több mint egy héttel a történtek után – reagált a 47 európai tagországot tömörítő Európa Tanács. Nils Muiznieks emberi jogi biztos sürgette a spanyol belügyminiszternél, vizsgáltassa ki a karhatalom szerinte aránytalan, felesleges fellépését.
A hogyan továbbot illetően ötletekből nincs hiány. Puigdemont feszülten várt deklarációja előtt, hétfőn egy katalán EP-képviselő azt mondta, népének a szlovén utat követve kellene önállósodnia, vagyis ki kell kiáltaniuk a függetlenséget, majd azt rögtön felfüggesztve tárgyalást kezdeményezni Madriddal. A francia Európa-ügyi miniszter szerint viszont Katalónia automatikusan repül az Európai Unióból, ha leválik Spanyolországról. Nathalie Loiseau azt mondta, Franciaország – amelynek délkeleti csücskébe egyébként átnyúlik Katalónia történelmi területe – nem ismerné el az új entitást. Hasonló kijelentés hangzott el Németországtól. Angela Merkel kancellár a hétvégén telefonon egyeztetett Mariano Rajoy spanyol kormányfővel, és támogatta őt az ország egységének megőrzését illetően.
A válság alakulásának, esetleges kiéleződésének kérdésében megkerülhetetlen tényező a katalán radikális erők hozzáállása. A katalán függetlenségi folyamat két éve, a 2015. szeptember 27-én megtartott tartományi választások után teljesen kikerült az addig még mérvadó, de befolyását folyamatosan elveszítő mérsékelt nacionalisták kezéből. A mérleg nyelveként azóta a Népi Egység Jelöltjei (CUP) nevű antikapitalista, anarchista párt mindössze tíz radikális képviselőjén múlik, mi történik a 135 fős parlamentben. Mivel az Együtt az igenért (Junts pel Sí) nevű nacionalista párttömörülés 62 képviselője nem alkot többséget, a CUP kicsiny frakciója eredményesen gyakorol nyomást a függetlenségi folyamatot irányítókra. A párt a két év alatt nagyon sokszor visszaélt ezzel a szerepével, ezért Artur Mas, az előző, mérsékelt nacionalista tartományvezető január közepén figyelmeztette őket: a katalánok a függetlenségre szavaztak, és nem a forradalomra. Náluk is radikálisabb a Gyökerestül (Arran) nevű ifjúsági szervezetük, ez a CUP Előre! nevű kemény magjához tartozik, és nyáron több turistaellenes akciót hajtott végre, amelyek erősen emlékeztettek a baszk terrorszervezet, az ETA módszertárába tartozó utcai erőszakra. Terra Lliure néven a katalánoknak is volt „ETA-juk”, de az 1978-tól működő csoportot azért nem lehetett egy napon emlegetni utóbbival. 1991-ben fel is oszlatta magát, több tagja belépett a Radikális Köztársasági Baloldal (ERC) pártjába, amelynek elnöke most a katalán kormány második embere, Oriol Junqueras.
