Nemrégiben hat évre ítéltek el egy gyógyszerészt Nagy-Britanniában, aki két általános iskolás gyereknek mutatott lefejezős videókat. Zameer Ghumra Nottinghamben dolgozott, munkája mellett pedig egy madraszát, azaz iszlám iskolát igyekezett létrehozni. A tárgyalás alatt kiderült, hogy a férfi az interneten beszélgetéseket folytatott egy bebörtönzött radikalista térítővel is. Az eset korántsem egyedi. A brit belügyminisztérium adatai alapján 2016 szeptember elseje óta az Iszlám Állam közel 67 ezer tweetet tett közzé, 2017 első nyolc hónapjában pedig több mint 44 ezer olyan online profilt hoztak létre, ami rendszeresen osztott meg szélsőséges iszlamista propagandát.
Ez is ráirányította a figyelmet arra, hogy milyen veszélyt jelenthetnek a világhálón elérhető szélsőséges tartalmak. „Akár 15 év börtön is járhat azoknak, akik terroristapropagandát néznek az interneten” – jelentette be nemrégiben Amber Rudd brit belügyminiszter, jelezve, hogy a kormány is tudatában van a fenyegetésnek. A tervek szerint a kiszabható büntetés meghosszabbítása azokra is vonatkozni fog, akik a rendőrség, honvédség vagy titkosszolgálatok dolgozóiról osztanak meg információt terrorista cselekmény elkövetése céljából.
Sir Ivor Roberts, aki visszavonulása előtt a külügyminisztérium terrorelhárítással foglalkozó csoportjának feje volt, a The Guardiannak elmondta, hogy a javaslat több szempontból is kényes. Egyrészt a túlzsúfolt börtönök táptalajként szolgálnak a radikalizmusnak, másrészt pedig elkövetőnként közel 600 ezer fontba (216 millió forintba) kerülne a 15 éven keresztül tartó büntetés végrehajtása. A szakértő hozzátette, „az első lépésnek annak kell lennie, hogy megakadályozzuk, hogy bárki hozzáférjen ezekhez az anyagokhoz”.
Ian Acheson, aki 2016-ban a brit kormány megbízásából független elemzést végzett a börtönökben történő radikalizálódásról, hasonló véleményen volt. Kérdésünkre elmondta, hogy a legnagyobb kihívás a mobiltelefonok használatának valódi korlátozása a börtönökben. „A mobiltelefonokon lehet videókat, képeket nézni, megosztani azt másokkal, hogy radikalizálják őket, illetve a külvilággal is kommunikálhatnak.” Hozzátette, hogy már a korábban bebörtönzötteket a büntetés megnövelése nem fogja elrettenteni, tehát az ilyen anyagok teljes ellehetetlenítése jobb megoldásnak tűnik, mint a büntetés súlyosbítása. A szakértő megnyugtatta lapunkat, hogy létezni fog úgymond egy „védhető kifogás”, ami a témában kutatást végző újságírókat és akadémikusokat fogja védeni.
