Aranyszekéren vitték utolsó útjára a thai királyt

Ezrek búcsúztatták az ázsiai országot egykor összefogni hivatott uralkodót.

Feketébe öltözött thaiföldiek ezrei rótták le kegyeletüket elhunyt királyuk, a félistenként tisztelt Bhumibol Aduljadedzs (IX. Ráma) előtt az ötnapos gyászszertartás csütörtöki, hamvasztásra kijelölt napján. IX. Ráma a világ leghosszabban uralkodó királya volt, ennek megfelelően az országot ténylegesen irányító katonai junta mindent megtett a méltó búcsúztatásért: a temetés napját munkaszüneti napnak nyilvánították, az egy éven keresztül előkészített rendezvényre pedig 24 milliárd forintnyi összeget különítettek el.

IX. Ráma testét egy 13 tonnás, aranyból készült harci szekérrel szállították, melyet több mint kétszáz egykori alattvalója húzott el a hamvasztáshoz épített, 50 méter magas krematóriumba. A nagyrészt aranyszerkezetű, 80 ezer négyzetméteres épületen tíz hónapon keresztül dolgoztak az ország válogatott művészei és ötvös mesterei. A krematóriumból csúcsosodó kilenc torony a thai mitológiából és az elhunyt uralkodó életéből mutat be részleteket, de helyet kapott rajta IX. Ráma király két, kedvenc kutyája is. 

Néhány kép a búcsúszertartásról

A király tavaly október 13-án hunyt el, a thai emberek ruhájukra tűzött fekete szalaggal azóta gyászolnak. Az ötnapos temetés szerdán kezdődött el, buddhista szertartás szerint az elhunyt uralkodó egyetlen fia, Maha Vadzsiralongkorn (X. Ráma) jelenlegi uralkodó vezetésével bonyolítják le. 

A végső búcsún lerótta kegyeletét több külföldi méltóság is, így megjelent többek közt Zsófia spanyol királyné, Christian Wulff egykori német államfő, valamint Hun Sen kambodzsai miniszterelnök is. 

A szertartás kezdete

Bhumibol Aduljadedzs hetvenéves uralkodása alatt kapott hideget-meleget egyaránt. Igaz, negatív kritika inkább külföldről érkezett, egy 1908-ban hozott thai rendelkezés szerint ugyanis törvénybe ütközik a királyi család nyílt bírálata. A sokat kritizált jogszabály szerint aki a szabállyal szembemegy, akár 15 év börtönbüntetésre is számíthat. A nyugati mércével demokratikusnak aligha nevezhető thai rezsim persze a királyra is rossz fényt vetett. Az uralkodócsalád és az országot kormányzó hadsereg között Bhumibol Aduljadedzs regnálása alatt erős kapcsolat alakult ki, a király ezért szemet hunyt az elégedetlenkedőkkel szembeni, gyakran brutális fellépéseknek.

Kiemelkedett ezek közül a Thammasat Egyetemen lezajlott mészárlás, vagyis az Október 6-ai incidens. 1976-ban a Szingapúrba menekült korábbi katonai diktátor, Thanom Kittikachorn hazatérése ellen tüntettek az egyetem diákjait, amit a thai fegyveres erők és szélsőjobboldali félkatonai szervezetek vertek le. A rajtaütésben legalább 46 diák meghalt, a rendőrség pedig háromezer tüntetőt tartóztatott le.

Egy amerikai tudósító 2006-ban adta ki nagy port kavaró, „A király sosem mosolyog” című életrajzi könyvét, ami egyebek mellett Bhumibol Aduljadedzs diktatórikus személyiségéről és korrupt üzleti ügyeiről számolt be. A könyvet persze a thai hatóságok betiltották, egy amerikai állampolgárt pedig két és fél év börtönbüntetésre ítélt a bangkoki bíróság, amiért thai nyelvre lefordította a könyv pár részét.

Ugyanakkor a Bhumibol Aduljadedzs halálát övező nemzeti gyász is arra utal, hogy népe megbocsátotta az uralkodó valamennyi vélt és valódi bűnét. A monszunszezon kellős közepén, az esővel is dacolva ezrek várták türelmesen, hogy bebocsátást nyerjenek Bangkok a szertartásnak helyet adó történelmi és királyi negyedébe. Volt, aki a környéken, sátorban lakott több napon keresztül. A király ugyanis a politikailag igencsak megosztott nemzet szemében az egységet képviselte. Népszerűvé tette az is, hogy az Egyesült Államokban született, majd Svájcban tanult Bhumibol Aduljadedzs uralkodása alatt vált Thaiföld a délkelet-ázsiai térség gazdasági, kereskedelmi központjává. Gazdaság- és társadalomfejlesztési programjait jó politikai érzékkel igazította a különböző thai kormányok elképzeléseihez. Az ötvenes évektől 1980-ig regnáló Sarit-kormány idején például elérte, hogy a jobboldali, katonai elit a „fejlesztés királyaként” rábízta az ország gazdaságpolitikáját. Bhumibol több mint húsz úgynevezett királyi programot vitt véghez. 
Kivívta a nemzetközi közvélemény elismerését a drogkereskedelem elleni fellépésével. A thai kormány először 2003-ban indította el drogellenes háborúját, a rendőrség razziái során már az első hónapokban több mint kétezer embert halt meg. A király humánusabb lépésekkel támogatta a probléma megoldását. Drogrehabilitációs intézeteket állított fel, illetve támogatta a drogtermesztésben részt vevőket, hogy térjenek át legális növények termesztésére.

De garantálta Bhumibol népszerűségét szerethető személyisége is. Az uralkodó rajongott a kutyákért, az általa birtokolt tizenhetedik eb állandó társává vált a médiamegjelenései során. A Tongdaeng névre hallgató menhelyi kutya a királyi családnak járó tiszteletnek örvendett: 2015-ben egy gyári munkást pénzbüntetésre ítéltek, miután egy Facebook-posztban a kivételezett négylábúra szarkasztikus megjegyzést tett. Bhumibol a kutyák mellett a dzsessz rajongója volt. Kedvenc hangszere, a szaxofon mellett több más hangszeren is játszott, élete során mintegy negyvennyolc zeneszámot komponált.