Tizennégy évnyi munka eredményeként a múlt héten megnyílt a magyar múzeum az amerikai Louisiana állam Albany nevű településén. A helyszínre 1896-ban érkeztek magyar telepesek, három család – a Bruskay, a Mocsáry és a Zboray família – akik a vidéket Árpádhonnak nevezték el.
Korábban is érkeztek magyar telepesek az Újvilágba, ahol alapítottak különféle településeket. Így például az 1848–49-es szabadságharcot követően létrejött Új Buda Iowában; Harasztytown Wisconsinban; Nyitra, Budapest és Tokaj Georgiában; Kossuthville pedig Floridában. Ám ezek a mezőgazdasági települések nem húzták sokáig. Annak ellenére, hogy még ma is találni magyar településneveket az Egyesült Államok térképén – például Tolna Észak-Dakotában vagy Balaton Minnesotában –, magyarok már nem élnek ott.
Árpádhon maradt az egyetlen, máig működő és magyar élettel teli mezőgazdasági település, amely az 1910-es években a vasútállomás körül létrehozott Albany faluhoz „csapódott”. Az alapítók bejárták egész Amerikát, hogy elvigyék a sokfelé élő magyaroknak az új település hírét, hazai rokonoknak is írtak, ráadásul a clevelandi magyarok lapjában, a Szabadságban is jelent meg hirdetés Árpádhonról. Ennek megfelelően a magyar telep gyorsan növekedett: 1900-ban tizenegy család élt itt, 1920-ban – amikor már saját, presbiteriánus templomuk is volt a magyaroknak – pedig már kétszáz, 1935-ben 1500-an laktak ott.
A település magyarjai eleinte fakitermeléssel foglalkoztak, majd a szabaddá vált területeken átálltak földimogyoró- és epertermesztésre. Utóbbi igen jövedelmező vállalkozássá nőtte ki magát, hiszen Árpádhon közel található Hammond városához, ahonnan a New Orleans és Chicago közötti vasútvonal révén egészen a Nagy Tavakig el lehetett vinni a terményt.
A település nemcsak a fentiek miatt egyedülálló, hanem azért is, mert a magyar települések közül csak itt folyt kétnyelvű nappali oktatás. A magyar közösség létszáma ugyanis lehetővé tette, hogy az angol mellett a magyar ugyanakkora súllyal jelenjen meg az oktatás nyelveként. 1977 és 1984 között az amerikai szövetségi kormány a szocialista Magyarországgal kötött egyezsége révén az úgynevezett Magyar Program keretében magyarországi tanárok oktattak Árpádhonban, de helyiek is jártak Magyarországon.
A mára erősen megfogyatkozott lélekszámú, asszimilálódott magyar közösség 1927-ben költöztette át Springfieldből az iskoláját Albanyba, egy lapos, nem túl nagy épületbe. Az árpádhoni magyar iskola 1944-ig működött itt, majd idősotthonná alakították át, ebben a minőségében 1976-ig üzemelt. Azóta azonban üresen állt az épület, amelynek a magyar közösségben betöltött leendő szerepéről a kétezres évek elején kezdtek álmokat szőni a helyiek. 2003-ban jött létre az Árpádhon Magyar Település Történelmi Társaság (HSHS), amely célul tűzte ki az iskolaépület múzeummá alakítását.
A munka nem ment zökkenőmentesen, hiszen több természeti csapás is érte Árpádhont. 2005-ben a Katrina hurrikán csapott le, amelyet követően – lapunk akkori beszámolója szerint – a washingtoni magyar nagykövet, Simonyi András jótékonysági koncertet is adott, de Árpádhonnak nem jutott a pénzből.
2016-ban nagy áradások sújtották Louisianát, az árpádhoni ingatlanokban is nagy kárt okozva. Különböző jótékonysági esteket rendeztek, egy, a maga nemében egyedülálló helytörténeti könyv is készült, mindezek bevételeit a múzeum kialakítására fordították. Végül sikerült mindent helyrehozni, és hosszú előkészületeket követően az Egyesült Államok harmadik magyar múzeuma is megnyitott.
A szeptember végi eseményen Lousiana állam és a washingtoni magyar nagykövetség is képviseltette magát, és felszólalt a településről származó Dale Erdey, az állami szenátus egykori republikánus tagja, valamint a jelenlegi és korábbi tiszteletbeli konzul is. A helyiek a település autópálya melletti jó elhelyezkedése miatt sok látogatóra számítanak. A múzeum két terme egyébként még nincs készen, emiatt továbbra is várják a támogatásokat.
