Christian Kern az Európai Unió Bíróságához fordulna a paksi beruházás miatt. Az osztrák kancellár pénteken adott ki közleményt arról: vizsgálják a lehetőséget, hogy keresetet nyújtsanak be a luxembourg-i testülethez, miután az Európai Bizottság úgy döntött: megengedhető, hogy a magyar állam finanszírozza az atomerőmű bővítését.
Kern a közleményben elutasítja az atomerőmű bővítésének ötletét, nemcsak biztonsági okból, hanem azért is, mert „energiapolitikai és gazdasági szempontból sincs értelme” a beruházásnak, és szerinte az EB is arra jutott, hogy a Paks II. megépítése jelentős magyar állami támogatás nélkül nem lehetne gazdaságilag kifizetődő.
Az Európai Bizottság döntése még nem jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A kihirdetéstől számítva két hónapja van Ausztriának, ha meg akarja támadni a döntést. Bécs tiltott állami támogatás miatt fordulhat a bírósághoz.
Ausztria nem először fejezi ki az ellenérzéseit a paksi projekttel kapcsolatban, a bírósághoz fordulás ötlete is felmerült korábban. Áprilisban a Der Standard osztrák napilap rá is kérdezett erre a paksi bővítés kormánybiztosánál, Aszódi Attilánál, aki az interjúban azt mondta: véleményük szerint Ausztria nem fog sikerrel járni, és remélik, a szomszédos ország elfogadja, hogy Magyarország maga dönt arról, miből fedezi energiaszükségletét. Szerinte az Európai Bizottság alaposan megvizsgálta a Paks II.-t, mielőtt zöld utat adott a projektnek.
Egy környezetvédelmi szervezet, a Global 2000 rögtön üdvözölte az osztrák kancellár döntését, szerintük túlárazott és elavult technológiáról van szó.
A kancellár közleménye arra is kitér, hogy Ausztria az atomenergia felhasználása ellen lép fel évtizedek óta, különösen a határához közeli erőművek építése és üzemeltetése ellen. Keresetet nyújtottak be az angliai Hinkley Point-i atomerőmű építése ellen is, és továbbra is mindent megtesznek a hasonlóan „magas kockázatú és gazdaságtalan energia-előállítás visszaszorításáért”.
