Az iraki hadsereg és a Teherán támogatását élvező síita milíciák elsöprő erejű támadásával fenyegette meg az autonóm Kurdisztán vezetőit az iráni Forradalmi Gárda külföldi műveletekért felelős parancsnoka, ha csapataikat nem vonják vissza Kirkuk városából – közölték kurd tisztségviselők.
Kasszem Szolejmani tábornok legalább három alkalommal látogatott októberben Kurdisztánba, még mielőtt a bagdadi vezetés offenzívát indított volna az autonóm régió határain kívül fekvő, de a kurd pesmerga fegyveresek által uralt területek megszerzéséért – írja az MTI. A magas rangú iráni tábornok jelenléte a kurd frontvonalakon kiemeli, milyen nagy befolyással bír Teherán az iraki belpolitikára, de jelzi a síita többségű iszlám köztársaság azon törekvését is, hogy megnyerjen egy, a Közel-Keleten a befolyásért vívott küzdelmet regionális riválisával, a szunnita Szaúd-Arábiával szemben. Szolejmani a Kurdisztán Hazafias Szövetség (PUK) párt vezetőivel folytatott megbeszéléseket Szulejmánijja városában mindössze egy nappal azelőtt, hogy Haider al-Abadi iraki kormányfő hétfőn hajnalban megindította csapatait Kirkuk ellen – mondta a PUK egyik tisztségviselője. Üzenete a napnál is világosabb volt: vonuljatok vissza, vagy elveszítitek Teheránt mint stratégiai szövetségeseteket.
„Abadi háta mögött ott állnak a Nyugat mellett a regionális nagyhatalmak is, és semmi nem fogja megállítani őt abban, hogy a hegyekbe kényszerítsen titeket, ha úgy dönt” – idézte az illetékes az iráni tábornokot. A kurd pesmerga fegyveresek parancsnokai azzal vádolták Iránt, hogy megszervezte a síita többségű bagdadi vezetéssel a kurd területek elleni hadműveletet. A feltételezéseket Teherán cáfolta. Irán azonban nem csinált titkot iraki katonai jelenlétéből. „Teherán katonai segítsége nem titok többé. Szolejmani tábornok arcképeit Irak-szerte lehet látni – mondta az iráni elnök környezetének egyik illetékese. – A politikai kérdéseket félretéve a kirkuki olaj kulcsfontosságú az OPEC-tagállam Irán számára. Katasztrófa lenne Iránnak, ha ellenségei ellenőriznék az olajmezőket. Miért is engednénk őket a kőolajpiacra?” – tette hozzá.
A PUK mellett a Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) és a Gorran párt számít a legjelentősebb politikai erőnek az autonóm régióban, ugyanakkor a köztük lévő ellentétek is kiéleződtek, ahogy az iraki hadsereg a napokban ismét a fennhatósága alá vonta azokat a Dijála, Ninive és Kirkuk tartománybeli területeket, ahonnan az előző három évben a kurd erők kiszorították az Iszlám Államot. Itt is megtartották a szeptember 25-i kurd függetlenségi népszavazást, amelyet Bagdad, Ankara és Teherán heves ellenzése ellenére a KDP-t vezető Maszúd Barzani kurdisztáni elnök erőltetett. Az Irán szövetségesének számító PUK egyenesen azzal vádolta meg a KDP-t a referendum előtt, hogy a lépéssel elszigeteli a kurdokat, és a katonai beavatkozás veszélyének teszi ki őket. Szolejmani akkor is óva intette az elszakadásról szóló népszavazás megtartásától a kurd vezetést. Irán ugyanis attól tart, hogy mindez feltüzelheti a saját területén élő kurd kisebbség függetlenedési törekvéseit. „Az irániak nagyon világosan megmondták. Nem hagytak kétséget afelől, hogy konfliktus lesz, és a területeket elveszítjük” – mondta egy névtelenül nyilatkozó kurdisztáni politikus, aki találkozott az iráni katonatiszttel.
Szolejmani október elején ismét sürgette szövetségeseit a PUK-nál, hogy vonják ki csapataikat Kirkukból, amiért cserébe Teherán megvédi az érdekeiket. Egy iráni forrás szerint a tábornok az iraki csapatok offenzívája előtt két nappal Kirkukba látogatott, hogy „katonai tanácsokat adjon”. Egy névtelenséget kérő iraki hírszerzési tisztségviselő elmondta: „Értesüléseink szerint Irán döntő szerepet játszott abban, hogy a PUK a helyes cselekvési utat választotta Bagdaddal.” A KDP a napokban azt vetette a rivális párt szemére, hogy elárulta a kurdok ügyét azzal, hogy összejátszott a bagdadi vezetéssel, és kivonta a kurd fegyvereseket Kirkukból. A Barzani elnökhöz közeli forrás szerint a PUK-ot vezető Talabani klán tehető felelőssé a Kirkukban történtekért. „Nyilvánvaló, hogy Irán vezeti a műveletet a KDP megsemmisítésére” – hangoztatta az illetékes.
Az autonóm tartomány és a bagdadi központi vezetés közötti ellentét az utóbbi napokban fegyveres konfliktussá fajult. Az iraki haderő Haider al-Abadi miniszterelnök parancsára hétfőn offenzívát indított a vitatott hovatartozású Kirkuk tartományban. A kormányfő utasította a hadsereget, hogy foglalja vissza a pesmerga harcosok által az Iszlám Állam dzsihadista szervezettől megszerzett területeket. Bár néhol összecsapások is voltak, a kurd harcosok több helyen inkább visszavonultak, látván a túlerőben lévő katonaság előrenyomulását.
Közben az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Heather Nauert pénteken önmérsékletre szólította fel az észak-iraki Kirkukban harcoló iraki hadsereget. A szóvivő hangsúlyozta: az amerikai kormány aggódik az észak-iraki Kirkukban elharapódzó erőszak miatt, ezért szólítja fel önmérsékletre az iraki hadsereget. Közleményében Heather Nauert leszögezte: „minden félreértés vagy új összecsapás elkerülése végett azt kérjük az iraki központi kormányzattól, hogy a feszültség csillapítására korlátozza a vitatott övezetekben a hadsereg mozgását”. Hozzátette: Washington garanciákat kapott Haider al-Abadi iraki kormányfőtől arra, hogy a hadsereg nem provokál konfliktust, és megvédi az iraki kurd állampolgárokat.
