A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt pár hete lecserélte a borítóképét a Facebook-oldalán. Az új fotón azt bizonygatják, hogy ők „az egyetlen kék erő”. A párt jelvénye mellé odakerült másik logóként a felirat: „A Kékek”. Aki nem ismeri az AfD körüli helyzetet, talán nem is igazán érti az igyekezetet. Elvégre a párt színe eddig is a kék volt, most mégis jobban hangsúlyozzák ezt. Hogy miért?
Mert kiderült, hogy amikor a szeptember 24-i parlamenti választások másnapján győzelmi sajtótájékoztatón Frauke Petry, az AfD elnöke mindenkit meglepett azzal, hogy nem ül be saját pártjának a frakciójába, már jól tudta, hogy a választások előtt a barátai bejelentettek „Kék Fordulat” néven egy új pártot. „Számomra az AfD befejeződött” – mondta később Petry. A nagy kérdés azonban, hogy indul-e egy új történet azokkal, akik a párt folyamatos jobbratolódását bírálják.
Az AfD 2013-ban eleve még euró-ellenes pártként jött létre. Az akkori alapítók alapvetően konzervatív és liberális értelmiségiek voltak, többségük már rég el is távolodott politikai „gyermekétől”. Bernd Lucke közgazdász-professzort a pártelnöki székből a radikális jobboldali tábor 2015 nyarán, egy verekedéssel és köpködéssel tarkított kongresszuson, éppen Frauke Petry vezetésével távolították el. Petry a pártot menekültellenes és egyéb klasszikus nacionalista témák felé is ki akarta nyitni. Azonban korábbi radikális támogatói idővel a fejére nőttek. Főleg az egykori CDU-politikus, Alexander Gauland mozgósította sikeresen a kelet-német tartományok szélsőjobboldali AfD-szervezeteit Petry ellen, akinek végül át is kellett adnia a lista vezetését Gaulandnak és az amúgy neoliberális Alice Weidelnek. Sajátos, hogy mind Gauland, mind Weidel amúgy nyugat-német és egyébként nem szélsőséges, de ügyes taktikával maguk mögé állították a keleti tartományok szélsőségeseit, s lépésről-lépésre kiszorították a kelet-német Frauke Petryt.
Petry egyelőre hátrébb lépett csak a politikából, pár hónapos gyermekével szeretne többet foglalkozni. A „Kék Fordulat” párt azonban vár rá és mindazokra, akik az AfD-vel elégedetlenek. A meckenburg-előpomerániai parlamenti frakció már ketté is vált, a „petrysták” új frakciót alakítottak. Az északkeleti Mecklenburg-Előpommeránia mellett a szászországi és észak-rajna-vesztfáliai AfD-szervezetből lépnek ki sokan, mindannyian azzal indokolják döntésüket, hogy a párt nem határolódik el eléggé a szélsőjobbtól.
A „Kék Fordulatnak” azonban nem sok esélye van az AfD mellett megerősödnie. A párt szavazótáborát ugyanis alig zavarja a szélsőjobboldali irány – akit mégis, annak ott vannak a kereszténydemokraták (CDU) vagy a jobboldali liberálisok (FDP) alternatívaként. Egy újabb jobboldali párt nehézkesen tudna itt betörni. Ezt éppen a Petry által elüldözött korábbi AfD-alapító, Bernd Lucke esete bizonyítja. Ő ma Liberális-Konzervatív Reformerek (LKR) néven vezet egy törpepártot. Az LKR szintén azért alakult egykori AfD-sekből, mert nem tetszett nekik a szélsőjobboldali út. Lucke pártja azonban nem sikertörténet, még egy százalékot se értek el a szeptemberi választásokon.
Az AfD-n belüli szélsőjobboldali nyomulás a frakcióvezető Alexander Gaulandnak se tetszik. A frakció alakulóülésén sikeresen akadályozta meg, hogy a párt széljobbos körei, amelyek informálisan „A Szárny” név alatt tömörülnek, frakció- és parlamenti pozíciókat szerezzenek. Gauland ellentétben a majdnem száz fős frakció közel egynegyedével nem szélsőjobboldali. A hetvenhat éves, mindig brit eleganciával öltözködő politikus egész életét a CDU-ban töltötte el, bár sohasem az első vonalban. Az AfD ezért számára egyfajta megkésett elégtétel. A nézetei azonban semmiképp sem szélsőjobboldaliak, még ha retorikailag sokszor a radikális tábort is sokszor túlszárnyalja. Az AfD-ben valóban jelenlévő nemzeti szocialistákhoz – akiket elsősorban a párt türingiai elnöke, Björn Höcke fémjelez – nem sok köze van. Gauland vezetőtársa, Alice Weidel korábban támogatta is volna Höcke kizárását. Gauland és Weidel ma még sikeresen tudják uralni a pártot – de kérdéses, mikor éri el őket is Lucke vagy Petry sorsa.
