Szokás szerint a migráció és annak kezelése uralta a pénteken befejeződő kétnapos európai uniós csúcstalálkozót. Komolyabb döntések persze most sem születtek, de legalább néhány fontosabb megállapításban megegyeztek a tagállamok vezetői. Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke például azt követően, hogy csütörtökön a kvótarendszert ostorozta, pénteken már derűlátóbban arról beszélt, hogy „reális lehetőség” van arra, hogy a Földközi-tengeri útvonalat lezárjuk. Nem teljesen alaptalanul, hiszen a tengeren átkelők száma jelentősen csökkent a tavalyi adatokhoz képest. Az ENSZ adatai szerint 2017-ben eddig 146 ezren érkeztek Európába, azaz számuk már aligha éri el a tavalyi majd 363 ezret.
Ugyanakkor azt elismerték, hogy a visszaküldések továbbra is lassúak, ezt mindenképpen gyorsítani kell. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke felrótta a tagállamoknak, hogy ugyan ígéretet tett arra, hogy 3,1 milliárd eurót csoportosítanak az Afrikai Pénzügyi Alapba (ennek jelentős részét az Európai Bizottság teremti elő), de eddig még csak 175 millió eurós felajánlás érkezett. Hagyományosan elmantrázták a szolidaritás és a felelősség megosztásának fontosságát is. Viszont ezúttal konkrét megállapodás született arról, hogy a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról (vagyis a kötelező kvótákról) először decemberben fognak tárgyalni legmagasabb szinten, 2018 első felében pedig igyekszenek konszenzusra jutni.
Bár Angela Merkel kancellár és más tagállami vezetők is korábban határozottan bírálták a török jogállamiságot, szóba került az előcsatlakozási alapok és a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése is, Törökországgal nagyon óvatosan bántak a vezetők. A csúcs végkövetkeztetéseibe erről a napirendről egyetlen semmitmondó mondat került be: „Az Európai Tanács tanácskozást folytatott az EU–török kapcsolatokról.” Ugyanakkor a tagállamok megbízták az Európai Tanács elnökét, hogy dolgozzon ki egy javaslatot, amely a csatlakozási pénzek átcsoportosítását tartalmazza. Vagyis például jusson több pénz a civil társadalom megerősítésére. Észak-Koreával kapcsolatban már sokkal határozottabban fogalmaztak a vezetők, felszólították Phenjant, hogy azonnal hagyjon fel nukleáris rakétaprogramjával, mert „a KNDK-nak az utóbbi időben tanúsított magatartása elfogadhatatlan és komoly veszélyt jelent a Koreai-félszigetre és azon túl is”.
Sem áttörést, sem botrányt nem hozott a brexittel kapcsolatos napirend. Theresa May brit kormányfő azt mondta, már karnyújtásnyira van a megállapodás több fontos kérdésben, de sokan ezt úgy értelmezik, hogy a britek kaptak még egy kis haladékot. Ezt támasztja alá az is, hogy a nyilatkozatok alapján decemberre juthatnak el odáig a tárgyalások, hogy megkezdődjön a második szakasz, vagyis a kilépés utáni kapcsolatok rendezése. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy London mekkora kilépési pénzt akar fizetni, Theresa May szerint a bent maradó tagállamok egyetlen fillért sem fognak veszíteni.
Aki szeretett volna megtudni valamit Magyarország álláspontjáról, annak csalódnia kellett. A magyar újságíróknak általában az egyetlen lehetőség arra, hogy kérdéseket tegyenek fel a magyar miniszterelnöknek a negyedévenkénti EU-csúcson kínálkozik. Orbán Viktor időnként mond pár mondatot akkor, amikor megérkezik a csúcsra, most ez elmaradt.
Ugyanakkor a találkozó után az elmúlt időszakban rendszeresen nemzetközi sajtótájékoztatón lehetett kérdéseket feltenni, többször előfordult, hogy csak ezért utaztak Magyarországról Brüsszelbe újságírók, hogy kérdezhessenek Orbán Viktortól. A mostani csúcson azonban erre hiába vártak a sajtómunkások. Csütörtökön még arról szóltak a hírek, hogy lesz sajtótájékoztató, pénteken reggelre azonban – különösebb indoklás nélkül – lemondták az értekezletet. Végül aztán kiderült, milyen megoldásra jutottak a kormányzati kommunikátorok: a közmédiát a brüsszeli magyar állandó képviseletre rendelték, ahol a Magyar Televíziónak és a távirati irodának nyilatkozott Orbán Viktor a kormánypropagandából ismert Soros-tervről.
