Ötvennyolc napon át demonstrált Stockholmban több száz afgán az országból való kiutasításuk ellen. De a résztvevők és egy, a migránsokat segítő civil szervezet most úgy döntött, hogy véget vet az ülősztrájknak, ám további akciókat ígért. A kiutasítás főként egyedülálló fiatalokat érint, ami nem is csoda, hiszen a Svédországba érkezett 163 ezer menekült durván ötöde kiskorú. Egy svéd rendőrségi forrás szerint a menekültstátust nem kapott 18 ezer ember közül 12 500 ismeretlen helyre távozott, felkutatásuk lehetetlen, kapacitás amúgy is csak ötezer migráns visszautaztatására van. Azonban ennél sokkal jobban kell majd teljesíteni, ugyanis a kormány ötvenezer, nemzetközi védelemre nem jogosult kérelmezőre számít a közeljövőben. A svéd példa nem egyedülálló Európában, a német menekültügyi rendszer és igazságszolgáltatás hasonlóan le van terhelve, itt a fellebbezések miatt háromszázezer menedékkérelmet kell másodszorra is elbírálniuk a bíróságoknak. Németország legutóbb a májusi kabuli robbantások alkalmával függesztette fel pár hétre a kiutasítást, ám utána újraindult a Berlin-Kabul-járat. Az országban mintegy 250 ezer afgán tartózkodik, ebből 12 ezret kellene hazatoloncolni idén. A francia kormány legutóbb július végén tett ígéretet arra, hogy a menekültügyi eljárást lerövidíti és az elutasított menedékkérőket kitessékeli. A cél az, hogy a most átlag 14 hónapig tartó eljárást fél évre rövidítsék.
A menekültügyi eljárásban persze mindig lesznek lyukak, gyenge pontok. A spanyol exklávé, a marokkói Ceuta folyamatosan nagyon nagy nyomásnak van kitéve, illegális migránsok gyakran tesztelik a határőrök éberségét. Augusztusban egy, a László Petráéhoz nagyon hasonló jelenet zajlott le a határállomáson, amikor a határponton átrohanó embereket módszeresen rugdosta egy határőr – a két hónapja történt esetet egyébként nem követte nemzetközi felháborodás, mint történt az a magyar operatőr esetében. A franciák gyenge pontja viszont – mint azt tegnap a Causeur konzervatív hetilap feltárta – a Mayotte nevű, Indiai-óceánon lévő külbirtokuk, amely az Európai Unió területének minősül, és amelyet még 1841-ben vásárolt meg Franciaország. Ide a szomszédos Comore-szigetekről annyi, túlnyomó többségében muszlim migráns érkezett az idők során, hogy a lakosság többségét már ők teszik ki. A francia kormány ennek ellenére azt tervezi, hogy ingyenes vízumot állít ki az oda érkezőknek. A republikánusok szerint ez viszont az unióba való beszivárgásnak ad teljesen legális utat.
