A disznótor – német nevén Metzgete – az alpesi országban nagy hagyománynak örvend, csakúgy, mint a szomszédos Németország déli tartományaiban. Ilyenkor a magyar disznótoros tál összetevőihez hasonló ételeket szolgálnak fel savanyúkáposztával, mustárral, természetesen a gasztronómiai fogásokat fesztiválok keretében tálalják. És bár az ilyen sokadalmak is méltán vonzóak, a gyomorkímélő életmódra, állatok jogaira, környezetvédelemre egyre jobban ügyelő fogyasztónak már a vegetáriánus hentesüzlet termékeit is el lehet adni. Hágában ugyanis jól megél az a mészáros, aki szójából és zöldségekből, néha tintahalból gyúr, főz, fagyaszt húshelyettesítő húskészítményeket
. Jaap Korteweg azután döntött a váltás mellett, hogy a holland sertésállomány nagy részét le kellett vágni az 1997-es sertéspestis miatt.
A hagyományos életmódtól elidegenedett információs társadalom mindig megtalálja, hogy hogyan dolgozza fel a háziállatok leölése és a húsfogyasztás keltette lelkiismeret-furdalását. Augusztusban például Los Angelesben malacvirrasztást tartottak vegetáriánus aktivisták, akik a vágóhídra érkező sertéseknek még utoljára inni adtak. A kaliforniai Berkeley-ben pedig egy hentesüzlet tulajdonosánál elérték, hogy az állatok jogairól és a húsfeldolgozás erőszakosságáról szóló plakátot tegyen ki boltja kirakatába. Pedig csak arról volt szó, hogy a hentes megunta a hetekig az üzlet előtt megafonnal demonstráló emberek zavaró jelenlétét.
A Direct Action civil lobbicsoport tagjai más alkalommal pedig fóliába és papírtálcába csomagolták magukat, miután vérnek látszó színezékanyaggal festették be testüket. Az egyesület amellett érvel, hogy nem létezik etikus módja az állatok megölésének. Azért lobbiznak, hogy Berkeley-t a földön elsőként az állatok elleni erőszakmentes várossá tegyék.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!