Donald Trump az amerikai elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozás vizsgálatát boszorkányüldözésnek nevezte vasárnap, és Hillary Clinton szerepének kivizsgálását követelte az orosz Roszatommal való szerződéskötés ügyében.
Az amerikai elnök négy Twitter-bejegyzést szentelt a témának azt követően, hogy előzőleg – szombatra virradóra – a CNN hírtelevízió kiszivárogtatta, hogy vádemelés lesz, és hétfőn sor kerül az első letartóztatásra is a Robert Mueller különleges ügyész vezette vizsgálat nyomán. Ez a vizsgálat a tavalyi elnökválasztási folyamatba való esetleges orosz beavatkozást, valamint a Trump-kampány és orosz tisztségviselők közötti állítólagos összejátszást próbálja feltárni.
Donald Trump az egyik Twitter-bejegyzésben leszögezte, hogy „összejátszás nem létezik, a demokraták használják a szörnyű boszorkányüldözést ördögi politikai célokra, de a republikánusok most úgy harcolnak, hogy visszavágjanak, mint soha korábban”. Egy másik mikroblogbejegyzésben Trump azt írta, hogy a republikánusok „dühösek és egységesek”, mert nem folyik nyomozás a „Clinton készíttette hamis dosszié [ ], az oroszoknak eladott uráncég miatti megállapodás, a több mint 33 ezer törölt ímél [ ] és még sok minden miatt”.
Az elnök a Hillary Clinton külügyminisztersége idején törölt levelekre célzott, illetve arra, hogy Clinton kampánycsapata és a Demokrata Országos Bizottság a tavalyi elnökválasztási kampányban 12 millió dollárért egy demokratákhoz közeli kutatóintézetet kért fel Trump elleni terhelő bizonyítékok felkutatására, majd ez a cég az amerikai hírszerzéssel is szoros kapcsolatban álló Christopher Steele volt brit hírszerzőt bízta meg e feladattal. Ennek nyomán született az az immár elhíresült dosszié, amely információkat tartalmaz Trump munkatársai és orosz tisztségviselők közötti összejátszásról. Az ügy „érdekessége”, hogy időközben kiderült: ilyen dosszié összeállításával eredetileg egy republikánusokhoz közel álló hírportál kezdett foglalkozni, ám miután nem talált semmit, felhagyott a vizsgálódással.
Donald Trump „az oroszoknak eladott uráncég” említésével arra utalt, hogy az orosz állami Roszatom megvásárolta a kanadai Uranium One nevű társaság húsz százalékát, s mivel a cégnek az Egyesült Államokban is vannak uránbányái, az amerikai uránszükséglet egyötödének ellenőrzése így orosz kézbe került. Mivel az amerikai nemzetbiztonságot érintő üzletről volt, szó, a külügyi tárca hozzájárulása is kellett hozzá. Hillary Clinton miniszterként engedélyezte az üzletkötést. Nem sokkal ezután a Roszatom első körben egymillió dollárt utalt a Clinton Alapítványnak, majd a későbbiekben még kétszer kétszázötvenezer dollárt, Bill Clinton volt elnököt pedig félmillió dolláros honoráriumért hívta előadásra Oroszországba. A Fox televízió azt is nyilvánosságra hozta, hogy az uránügyletről szóló tárgyalások kezdetekor Robert Mueller volt a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatója, az adásvétel lezárultakor pedig James Comey, akit Donald Trump idén májusban mondatott le.
Vasárnap Susan Collins, Maine állam republikánus szenátora a CBS televíziónak adott interjújában sürgette, hogy a kongresszus idézze be meghallgatásra John Podestát, a Clinton-kampány vezetőjét és Debbie Wasserman Schultzot, a Demokrata Országos Bizottság volt elnökét, hogy a hírszerzési bizottság előtt számot adjanak a Trump ellen megrendelt dosszié finanszírozásáról. Mind Podesta, mind Wassermann Schultz eddig tagadta, hogy egyáltalán tudná, ki fizette a dosszié összeállításának 12 millió dolláros költségeit. Susan Collins szerint „nehéz elképzelni, hogy a kampányfőnök és a pártvezetés feje ne tudott volna egy ilyen nagyságrendű és jelentőségű megrendelésről, de meglehet, hogy valami ennél jóval nagyobb dologról van szó”.
