Egynapos sztrájkot tartottak kedden Franciaországban a közszolgálatban dolgozók, tiltakozásul a következő öt évben tervezett intézkedések, vagyis 120 ezer munkahely megszüntetése, a fizetések befagyasztása és a teljesítményalapú díjazás bevezetése ellen.
Az elmúlt hónapban számos tiltakozást szerveztek a fuvarozók, a CGT szakszervezet, a radikális baloldali ellenzék és a nyugdíjasok a már kihirdetett munkajogi és a tervezett további reformok ellen. Valamennyi megmozduláson tízezrek vesznek részt, de a szervezetek és a pártok közti megosztottság miatt még nem sikerült egyszerre olyan jelentős tömeget utcára vinni, hogy meghátrálásra késztesse a kormányt és Emmanuel Macron államfőt a reformprogram végrehajtásában.
A közszférában dolgozók megmozdulása azonban azért számíthat kivételnek, mert az elmúlt tíz évben ez az első alkalom, hogy a közszolgálati szakszervezetek egységesek. Mind a kilenc nagy szakszervezet munkabeszüntetésre és utcai tüntetésre szólította fel a közszférában dolgozó mintegy 5,4 millió munkavállalót, azaz a francia munkavállalók mintegy ötödét: tanárokat, egészségügyi és tömegközlekedési dolgozókat, az önkormányzati alkalmazottakat.
A sztrájk következményeit elsősorban a közoktatásban lehet érezni: kedden nem nyitott ki a legtöbb bölcsőde, óvoda és közoktatási intézmény. A közhivatalok a kötelező minimális szolgáltatást nyújtják, a közlekedésben azonban inkább csak a repülőtereken volt érezhető a munkabeszüntetés hatása, miután a nagyobb francia repülőterek előzetesen a járatok harminc százalékának törlését kérték a légitársaságoktól. A vasutak többsége azonban menetrend szerint közlekedett.
Az oktatási tárca szerint a közoktatási dolgozók 17,5 százaléka sztrájkolt, a szakszervezetek szerint 35-50 százalékuk. A szakszervezetek 130 városban szerveztek a nap folyamán tiltakozást, s azt ígérték, hogy tömegek lesznek az utcán. Párizsban 14 órakor kezdődött a legfőbb felvonulás. A francia sajtó előzetesen országszerte mintegy 500 ezer tüntetőre számított. A belügyi minisztérium szerint országszerte 209 ezren, a szakszervezetek szerint 400 ezren tiltakoztak. Párizsban a rendőrség szerint 29 ezren, a szervezők szerint 45 ezren vonultak utcára. A keddi megmozdulás fő szervezője, a CFDT szakszervezet szerint a kormány nem érzékeli a közszolgálatban dolgozók egyre mélyülő elégedetlenségét, aminek az az oka, hogy „költségvetési teherként, és nem vagyonként” tekint rájuk. Ezt igazolja az IFOP közvélemény-kutató intézet felmérése is, amely szerint a közszférában dolgozók megbélyegezve érzik magukat.
Édouard Philippe miniszterelnök azt válaszolta, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a közszolgálatban dolgozók munkája mennyire fontos az ország működése szempontjából, de teljes egészében vállalja a közszférát érintő reformokat. Christophe Castaner kormányszóvivő kedden a France 2 közszolgálati televízióban elismerte, hogy „jelentős a megmozdulás, meg kell hallani az aggodalmakat”. Jóllehet a Harris Interactive közvélemény-kutató intézet hétfőn közzétett felmérése szerint a franciák 57 százaléka támogatja a megmozdulásokat és a sztrájkokat a munkajogi reform már kihirdetett rendeletei ellen, az eddigi tiltakozások francia elemzők szerint nem tekinthetők sikeresnek a kormánypolitikával szemben, amely az elnökválasztási kampányban meghirdetett intézkedéseket az előre megtervezett ritmusban hajtja végre.
Hétfő este valamennyi szakszervezet tárgyalóasztalhoz ült Párizsban, hogy megfelelő eszközt találjon a nyomásgyakorlásra, de a nézeteltérések olyannyira jelenetősnek bizonyultak, hogy csak abban tudtak megállapodni, hogy október 24-én ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. „Nincs közös elképzelés arról, hogy a jövőben milyen akciókat kellene szervezni ahhoz, hogy hatással legyenek a történésekre” – mondta a találkozót követően Véronique Descacq a CFDT szakszervezettől.
